Didergő autisták
– Nem tudom, ki segíthetne még rajtunk, nekünk már elfogytak az ötleteink – mondja Zarándok Jánosné, a létesítményt fenntartó Autisztikus Gyermekek Szüleinek Egyesülete elnöke. – Ha egyszer lakat kerül az autifarm kapujára, félő, hogy soha többé nem nyithatjuk ki újra. Nem tudni, mi lesz az itt lakó fiatalokkal.
Az országban több helyen is működnek úgynevezett autistamajorságok, ahol a felnőttkorba lépő autisták számára egyszerre biztosítják az egyénre szabott fejlesztést, a munkát és a lakhatást. A Fejér megyei majorság alapfilozófiája az önellátásra való törekvés. Így a létesítményhez tartozó 2,5 hektáros mezőgazdasági területen igyekeznek az étkezéshez minél többféle zöldséget-gyümölcsöt megtermelni. Az autifarm – mivel akkreditált munkáltató – megváltozott munkaképességű személyekként saját maga foglalkoztathatja az autistákat, akiket bevonnak a házimunkába is. A speciá lis foglalkoztató lényege, hogy mindenki egyénre szabott fejlesztési terv alapján végzi a munkát, mivel akad, aki csak 15 percig terhelhető, mások viszont akár két-három órát is képesek koncentrálni egy adott feladatra. Az elkészült ajándéktárgyakat, szőtteseket értékesítik.
Egy átlagos intézményhez képest az autifarm működtetése jóval drágább, hiszen a 18 autista foglalkoztatottra – köztük a 12 otthonlakóra – 14 alkalmazott jut: a kisegítőkön túl a fiatalok mellett dolgoznak személyes segítők is, akik az egyénre szabott fejlesztési terv megvalósítását irányítják és felügyelik.
A csókakői autifarmot az Autisztikus Gyermekek Szüleinek Egyesülete építette fel és működteti. A létesítmény megépítéséhez amagyar állam 160millió forintos támogatást nyújtott, az intézmény működtetéséhez pedig különböző támogatások formájában a költségek 70-75 százalékát biztosítja.
Elméletileg. Valójában a támogatási összegnek csak a felét kapja meg az autifarm. Ennek több oka is van. A legfőbb gondot az jelenti, hogy a 2008-as megnyitást követően az intézmény korábbi vezetése számos hibát követett el a gazdálkodásban, ezeknek a következményeit pedig máig nem sikerült kiheverni. Az államkincstár például egy 2009-ben elkövetett pénzügyi szabálytalanság miatt a jelenlegi normatív támogatásnak csak a felét utalja át az autifarmnak.
– Több tízmillió forintos adósságállományt görgetünk magunk előtt, a hitelezőink közül ketten már pert indítottak ellenünk, amelyeket első fokon el is vesztettünk – mondja Zarándok Jánosné, aki tavaly március óta áll az autifarm élén. – Ügyvédre már nem telik, így előbb-utóbb jogerősen is alulmaradhatunk ezekben a perekben. Az adóhatóság 12 millió forintos járuléktartozást követel rajtunk – joggal. Óriá si érvágást jelentett az is, hogy egy munkaügyi szabálytalanság miatt egy időre kizártakminket az állami pályázatokból.
A sorozatos kudarcok után 2009 végén a szülői egyesület a teljes vezetőséget lecserélte, sőt büntetőfeljelentést is tett az autifarm addigi gazdálkodásával kapcsolatban. Németh-Kész Mónika, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kérdésünkre azt mondta, sikkasztás gyanúja miatt folytatnak büntetőeljárást ismeretlen tettessel szemben.
Eberhardt Erika, az új vezetőség egyik tagja úgy látja: a rengeteg szabálytalanság hátterében az áll, hogy az autista gyermekeik sorsáért aggódó szülők kezdetben egyáltalán nem értettek az általuk alapított intézmény üzemeltetéséhez. – Kiderült, hogy az előző vezetőségben ülő szülők alapvető dolgokkal sem voltak tisztában, az első másfél évben hibát hibára halmoztak, ezek következményeként pedig szinte az összes létező hatóság megbírságolta az autifarmot – mondja Eberhardt Erika.
Az új vezetők láthatóan tanultak az elődeik hibáiból, hiszen az elmúltmásfél évben a különböző hatósági ellenőrzések után már nem kellett büntetéseket kiszabni. Viszont az adósságállományt sem sikerült csökkenteni, így az autifarm állandó harcot vív a különböző közműszolgáltatókkal, mindegyiknek jelentős összegekkel tartoznak.
Zarándok Jánosné szerint egyébként akkor sem tudnának nullszaldósanműködni, ha valamilyen csoda folytán kilábalnának az adósságcsapdából. Az autifarm aktuális bevételei (havi 4,5-5 millió forint) ugyanis nem fedezik a működéshez szükséges kiadásokat (havonta 5,5-6 millió forintot).
– A költségek lefaragásán túl vagyunk, nincs már mit megtakarítani –mondja az egyesületi elnök. – Egyetlen reményünk, ha sikerülne új fenntartót találni az intézmény számára.
Ez a megmentő azonban egyelőre nem látszik. Az egyesület már több egyházzal is tárgyalt (ami azért jelenthetne megoldást, mert az egyházi fenntartású intézmények normatív támogatása jóval magasabb), ám a korábbi időszak kusza gazdasági ügyei miatt eddig senki nem merte felvállalni az autista fiatalok ellátását.
– Most, hogy az állam átveszi a hatalmas adósságokkal rendelkező megyei fenntartású intézményeket, talán indokoltnak tűnik az a kérésünk, hogy méltányosságból az autifarm is állami fenntartásba kerülhessen – mondja. –Ha be kellene zárni az autifarmot, az katasztrófát jelentene az itt lakóknak és a szüleiknek. Az autista fiataloknak ugyanis nincs hova menniük.
