Fizikai kísérlet, matematikai modell

Az ember azt hinné, már soha az életben nem lehet megtisztítani a talajt attól a temérdek üzemanyagtól, oldószertől, amely ipari, katonai, vasúti telephelyeken került a környezetbe.

A szennyező anyagok jó része évtizedekkel korábban került a földbe.

A talajvíz meghatározott irányban áramlik, és olykor több kilométerre is elviszi a káros anyagokat a szenynyezés helyszínétől.

Egy ideje már léteznek azok a technológiák, amelyek különböző baktériumok segítségével tüntetik el a talajból a veszélyes szennyeződéseket. Továbbra is nehézséget okoz azonban annak felderítése, hogy az idők folyamán merrefelé terjeszkedett a szennyező csóva a felszín alatt. Ahhoz, hogy hatékonyan, mégis a lehető legkevesebb költséggel lehessen eltávolítani a káros anyagokat, el kell dönteni, melyik technológiát hogyan és mennyi ideig alkalmazzák. Ebben segít a valóságos helyzetet utánzó fizikai kísérlet, illetve az, hogy eredményeit matematikai módszerekkel feldolgozva gyorsan meg lehet határozni a szennyeződés kiterjedését.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány szegedi Biotechnológia Intézetében régóta szerettek volna olyan kísérleti berendezésekhez jutni, amelyek segítségével ezek a folyamatok megfigyelhetők. Kiss István, a szegedi Biotechnológiai Intézet megbízott igazgatója elmondja: hosszú ideje kapcsolatban állnak a Nagyváradi Állami Egyetem Technológiai és Menedzsment Karával, ahol nekik alkalmas matematikai modellezéssel foglalkoznak. Kapóra jött a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 pályázati kiírása, amely kutatás-fejlesztési együttműködések számára ajánlott fel támogatást. A két intézmény pályázott, támogatást nyert, és 2011 végére berendezik Szegeden azt a modellező labort, amelyben több köbméteres tartályokban, a valóságosra nagyon hasonlító körülmények között lehet kísérleteket folytatni.

Vesselényi Tibor, a Nagyváradi Állami Egyetem professzora elmondja: a matematikusok az összegyűjtött adatokból kétféle modellt készítenek. Az egyik azt mutatja meg, hogyan áramlik át a szennyezést hordozó folyadék különféle porózus talajfajtákon. A másik egy matematikai modell, amely a baktériumtörzsek fejlődését írja le. Ezek eredményéből meglehetősen jól meg lehet határozni vagy előre jelezni a valóságban végbement, vagy várhatóan lezajló folyamatokat.

Ma már szigorúbbak a környezetvédelmi előírások. Mi lesz, ha egyszer elfogy a talajból a szennyeződés?

– kérdem a beszélgetés végén.

– Ettől nem kell tartani, mert környezeti katasztrófák, haváriák mindig mindenfelé voltak és lesznek is. Sajnos nem válik fölöslegessé a munkánk – válaszolja Kiss István.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.