Hozzátette, hogy a törvény a család intézményének megerősítését célozza, mert a házasság a legtermékenyebb együttélési forma, a házasságok alacsony száma pedig a demográfiai krízis egyik oka. Harrach szerint „a közgondolkodásba be kell vinni, hogy a gyerek nemcsak nehézség, hanem öröm is”.

A törvénytervezet szerint család azon személyek gazdasági és érzelmi közössége, amelyben legalább két ember egymással egyenes ági rokonságban áll, de családnak tekintik a gyermektelen házaspárokat is. A törvénytervezet preambuluma kimondja, hogy a gyerekek számára „az a legegészségesebb környezet, ha van anyjuk és apjuk”.

A tervezet érinti a munka világát is. A várandósokat felmentenék a rendkívüli és az éjszakai munka alól, munkaidő-kedvezményt biztosítanának számukra, hogy el tudjanak menni az orvosi vizsgálatokra. A gyesről visszatérőknek nemcsak a közszférában, hanem a versenyszférában is megadnák a részmunkaidő lehetőségét a gyerek hároméves koráig.

Fűrész Tünde, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium családpolitikai főosztályának vezetője hozzátette, hogy hosszabb távú terveik között szerepel még a bölcsődék és a családi napközik térítési díjának közelítése egymáshoz, mert jelenleg a bölcsőde szinte ingyen van, a családi napközik viszont sokba kerülnek. Hogy erre a részmunkaidős állások növelése lenne a megoldás, nem egyértelmű. Gábos András, a Tárki kutatója felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gyerekek közel fele él olyan háztartásban, ahol az anya nem dolgozik, és ezen gyerekek közel harmada szegény. Ahol az anya főállásban dolgozik, ott csak a gyerekek 7 százaléka szegény. – Magyarországon az anya részmunkaidős foglalkoztatása nem csökkenti jelentősen a szegénységi kockázatot az alacsony fizetések miatt – tette hozzá. Szerinte a részmunkaidő ösztönzésének előnye lehet, hogy nőne a foglalkoztatottság, a gyerekszám, javulna a munka és a család egyensúlya.

Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet munkatársa inkább a nappali gyermekintézmények számának növelésében látja a megoldást. Elmondta, hogy egy tavaly készült elemzés szerint még a legrosszabb helyzetű északkelet-magyarországi településeken élő, 24–35 hónapos gyereket nevelő nők harmada is el tudna helyezkedni, ha lenne hova tenni a gyereket napközben. Nyugat-Magyarországon ez az arány 60 százalék.

1/3

A MAGYAR GYEREKEK közel fele él olyan háztartásban, ahol az anya nem dolgozik, és ezen gyerekek közel harmada szegény.