Afgánok a szabadkai temetőben
Veljovics előzőleg magyar kollégájával, Hatala József országos rendőrfőkapitánnyal tárgyalt arról, hogyan tudna a két ország rendőrsége eredményesebben együttműködni a magyar–szerb közös határszakaszon egyre erősödő illegális migrációs hullám megfékezésében. A szerb rendőrség vezetője elmondta: idén, a nyár végétől kezdve 24 százalékkal emelkedett a törvénytelen bevándorlás. Negyvenöt országból származik az az 5300 ember, akiket a szerb hatóságok nyilvántartásba vettek, mert engedély nélkül érkeztek az országba. Különösen Afganisztánból, Pakisztánból, Irakból, Észak-Afrikából érkezik sok menekült. Az illegális bevándorlók többsége nem politikai, vallási üldözés miatt hagyja el szülőföldjét, hanem a jobb élet reményében.
A legtöbben az uniós tagország Bulgárián, illetve a schengeni zónában is helyet kapott Görögországon utaznak keresztül. A szerb főrendőr szerint az európai uniós tagjelölti státusra váró Szerbia igyekszik már a macedón határon föltartóztatni a menekültek áradatát. A határrendőrség mellett a csendőrség egyes alakulatait is odavezényelték, a macedón hatóságok azonban nem működnek velük együtt. Szerbia és Macedónia mindmáig nem kötött egymással toloncegyezményt, ezért ha valaki egyszer már átért Szerbiába, azt a macedón hatóságok nem veszik vissza, hanem örülnek, hogy megszabadultak tőle.
Az illegális migránsokat korábban 15-20 napra börtönbe zárták, majd kiutasították az országból. Mivel kevés a hely a börtönökben, ma legfeljebb néhány napos elzárást alkalmaznak, de azt is megszüntetik, ha az elfogottak menedékjogot kérnek Szerbiában. Ebben az esetben a hatóságoknak hat hónap áll rendelkezésükre, hogy eldöntsék, az illető jogosult-e a menekültstátusra. Ez alatt az idő alatt a menekülteket szabadlábra kell helyezni, ők pedig rendszerint megpróbálnak továbbszökni az ígéret földjének tartott Nyugat-Európába. Vannak, akiket három-négy alkalommal is elfognak a magyar hatóságok, és visszaadják őket Szerbiának. Szeptemberben számos riport jelent meg arról, hogy Szabadkán, a városi temető mögötti erdőben százával táboroznak líbiaiak, afgánok, mindenféle nációhoz tartozó emberek, arra várva, hogy átszökjenek Magyarországra. Erről szólva Milorad Veljovics a sajtótájékoztatón elmondta: tudomása szerint összesen 70 személyről van szó. Több razziát is tartottak a kolónián, de azoknak, akik menekültstátust kértek Szerbiától, nem korlátozhatják a személyi szabadságát.
Hatala József országos rendőrfőkapitány szerint minőségi változás következett be a magyar–szerb közös határon az embercsempészetben: új technikai eszközöket vetnek be, úgy alakítanak át gépkocsikat, hogy azok ellenőrzése egyre nehezebb. A magyar rendőrség augusztus elejétől jelentősen megnövelte a határon szolgálatot teljesítők létszámát. Osztrák határőrök is érkeztek a térségbe, és együtt dolgoznak magyar kollégáikkal. Állandó jelleggel egy helikoptert vezényeltek erre a határszakaszra, terepjárós, lovas és kutyás járőrök mobil éjjellátó készülékekkel felszerelve igyekeznek feltartóztatni az egyébként sajnálatra méltó, nemritkán gyermekeiket is magukkal hozó, az embercsempészek által már kifosztott vándorokat.
A hideg beálltával a nyomás várhatóan tovább nő – azokat a migránsokat, akik a szép őszi időben jól elvoltak a temető mögött, útra kényszeríti a közelítő tél. Mindkét ország rendőri szervezete számára több százmilliós többletköltséget jelent az illegális migráció elleni küzdelem, emellett jelentős erőket kell elvonniuk a napi szolgálattól. November folyamán 165 főből álló újabb rendőri egységet telepítenek le Kiskunhalason a közös határszakasz védelmére.
20
A MIGRÁNSOKAT korábban 15-20 napra elzárták, majd kiutasították, most kevés a hely a börtönökben, ezért néhány napra bezárják őket, de azt is megszüntetik, ha menedékjogot kérnek.
