Kisebb községekben a településvezetők az eddigi fizetésük harmadát sem kereshetnék majd meg – ma például az ezer fő alatti községekben a nem egészen negyvenezer forintos köztisztviselői illetményalap hét-kilencszeresét kaphatják, a javaslat szerint csak két és fél-háromszorosát –, be kellene érniük havi bruttó százezerrel. A kisvárosok esetében nagyjából feleződne a díjazás, míg a budapesti főpolgármester körülbelül százezret bukna a jelenlegi 670 ezres havi fizetéséhez képest.

A jegyzők kevesebbet veszítenének: annak az alapilletménye, aki kisebb településeken dolgozik, körülbelül húsz százalékkal lenne kevesebb – itt az illetményalapot 6,25 helyett öttel kellene szorozni –, míg Budapesten a főjegyző csak pár százalékot bukna. Miután a tényleges jövedelem az esetükben különféle pótlékokat is tartalmaz, ez sem jelentéktelen összeg, és a kieső pénz több tízezer forint lehet havonta.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a napokban tiltakozását fejezte ki emiatt. A szervezet szerint „érthetetlen és elfogadhatatlan a törvényjavaslatban szereplő új javadalmazási rendszer. A bértáblákban megfogalmazott üzenet lényege, hogy nincsen szükség képzett és a helyi közösségért odaadóan tevékenykedő polgármesterekre és jegyzőkre”. Sarkosabban fogalmazott az egyik településvezető, aki kijelentette: „ennyi pénzért a falumban nem csinálnék hülyét magamból”.

Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke viszont kérdésünkre azt hangoztatta: ők nem ezzel foglalkoznak, mert most nem a polgármesterek egzisztenciája, hanem az önkormányzatiság mint érték megőrzése az igazi kérdés. A tervezet ugyanis jelentősen korlátozná a helyhatóságok mozgásterét, hiszen feladatokat vennének el.

Maga úgy látja, hogy intézményeik állami kézbe vétele esetén a közszolgáltatások jelenlegi színvonala nem őrizhető meg. Példaként hozta fel az ötezer általános iskolát, amely önkormányzati intézményként meggyőződése szerint biztosan jobban működik. A fizetésekről így Gémesi mindössze annyit mondott: megalázó lenne, ha a javaslatban szereplő díjazást fogadná el a parlament.

A Jegyzők Országos Szövetsége szerdai elnökségi ülésén alakítja ki állásfoglalását az önkormányzati törvény tervezete kapcsán – nyilatkozta lapunknak Nánási Éva, a szervezet elnöke, Gödöllő jegyzője. Egyelőre csak tájékozódnak, így mindössze becsülni tudja, hogy a 2100-2200 jegyző 15-20 százalékos jövedelemcsökkenésre számíthatna. Elképzelhetőnek tartja, hogy ennek a kontraszelekció erősödése lehetne a következménye, hiszen a jól képzett szakemberek elkerülnék ezt a pályát. Ráadásul általános tapasztalat, hogy a jegyzői állások harminc százaléka folyamatosan betöltetlen, és a fizetések mérséklése ezért sem szerencsés.

Az előterjesztés értelmezési kérdéseket is felvet – állítja Nánási Éva. A ma hatályos szabályok szerint ugyanis a köztisztviselők fizetését csak fegyelmi büntetésként lehet csökkenteni, így elvileg az új bértábla hatálybalépése után sem vonhatnák meg senki járandóságát. Vagyis: az új szabályozás kizárólag az újonnan felvett emberekre vonatkozhatna. Ugyanakkor jelezte, hogy a jegyzők egy része személyi illetményt kap, tehát nem a bértábla szerinti, hanem az önkormányzat által megállapított javadalmazásban részesül. Egyelőre nem tudni azonban, hogy a köztisztviselői törvényt miként módosítják, és az továbbra is lehetővé teszi-e az illetmények „eltérítését”.