Hajdúhadháziak, pucolás! A segélyért takarítani is kell
Az erre fölhatalmazást biztosító önkormányzati rendelet idén januárban lépett hatályba, s konkrétan úgy fogalmaz: „a lakókörnyezet akkor rendezett, amennyiben hulladéktól mentes, a ház kertjében parlagfű nem található, füvesített, vagy kultúrnövényekkel került beültetésre. A füvesített kertben a fű nyírott. A lakókörnyezet akkor higiénikus, ha a lakás vagy a ház ablakai, padlózata tiszta, a bútorok, berendezési tárgyak portalanok, a tűzhely, mosogató, fürdőkád vagy zuhanytálca, mosdókagyló, WC fertőtlenített.”
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki 28 500 forintos bérpótló támogatásra ad be kérelmet a helyi polgármesteri hivatalba, akkor vállalnia kell, hogy hamarosan közterület-felügyelők és önkormányzati dolgozók keresik föl a házát, s „helyszíni szemle” során ellenőrzik akár a „berendezési tárgyak portalanságát” is. De az ellenőrzés a valóságban elsősorban nem a zuhanytálcák állapotának felmérésére irányul a 13 ezer lakost számláló városban, amely idén amiatt került az országos figyelem középpontjába, mert a szélsőjobboldali Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület úgymond a „cigánybűnözés” ellen tartott járőrözést a településen.
Hajdúhadházon évek óta elégedetlenséget szül, hogy a nagy lélekszámú roma kisebbség jelentős része képzetlen és állástalan, a segélyekből élők egy része pedig elhanyagolt, rozzant házakban, nyomorúságos, szemetes, áldatlan állapotok között él. Ezért Hajdúhadházon járva azt hallani, hogy mindenki szinte természetesnek veszi – még a romák is –, hogy az említett higiéniarendelet valójában azok miatt a cigányok miatt született, akik nem képesek „rendezett” körülmények között élni, de a segélyt attól még elvárják. Az emiatt keletkezett feszültség tapintható. Egy 75 éves, nem roma férfi az egyik cigányok lakta utcára mutatva azt mondta: „nem három csapás kéne nekik, hanem hatvanhat”. Ő amúgy a városból már költözni akar: a házát ötmillióért árulja. Igaz, nem is a Klapka utcában lakik, amelynek sarkán új Trianon-emlékművet építettek szemmel láthatóan gondos kezek, rendezett, higiénikus környezetben.
A polgármesteri hivatalban megtudtuk: a rendelet hatálybalépése óta mintegy százötven kérelmező esetében „aggályok merültek föl” a higiénikus életkörülményekkel kapcsolatban. A hivatal felszólítására kétharmaduk eleget tett az előírásoknak, de ötven esetben a lakókörnyezet állapota miatt elutasították a bérpótló támogatást. S hogy ez anyagilag mit jelent a városi kasszának? Erről Csáfordi Dénes fideszes polgármester érdeklődésünkre azt mondta, hogy az önkormányzatot a szóban forgó rendelet megalkotásakor elsősorban nem a spórolás szándéka vezette, hanem az, hogy a város képe rendezettebb legyen, s az állampolgárokban tudatosuljon az öngondoskodás fontossága. Szerinte rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy semmi sincs ingyen, s vannak olyan közösségi elvárások, amelyeknek meg kell felelni a támogatásért cserébe.
Közbevetésünkre, miszerint jogos-e, hogy egy önkormányzat nem ítél meg olyan támogatást, amelynek egy részét nem is a városi, hanem az állami büdzsé állja, Csáfordi Dénes azt válaszolta: ebben a tekintetben a jogszabályi környezet az elmúlt egy évben megváltozott, s az önkormányzatok immár sokkal szabadabban járhatnak el ilyen ügyekben. Hozzátette, hogy tervezik a rendelet módosítását, s bizonyos rendelkezések szigorítását, de ennek részleteit még nem kívánta elárulni. Azt viszont elmondta, hogy a városban újabb ellenőrzések lesznek – mint fogalmazott, „jön a második hullám” –, mert újra meg akarják vizsgálni, hogy a támogatásban részesült lakosok milyen környezetben élnek.
A településen nem váltott ki jelentősebb lakossági tiltakozást az ügy. Ráadásul azt még a helyi cigányok is elismerik, hogy például a többségében romák lakta Nap és Árpád utca környékén láthatóan kevesebb a szemét a portákon, mint pár hónapja, sőt egy roma férfi érdeklődésünkre azt mondta: „egy felnőtt embertől el lehet várni, hogy otthon rakjon rendet”. Megkérdeztük a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét, Alföldi-Lakatos Gábort, aki úgy fogalmazott: a helyi cigányság körében felemás a rendelet megítélése, mert elismerik ugyan, hogy otthon mégiscsak rendet kell rakni, de az azért furcsa, hogy az önkormányzat a fejük fölött dönt az ő támogatásukról. Kérdésünkre, hogy mit szólnak a rendelet készülő, szigorított változatához, Alföldi-Lakatos Gábor azt válaszolta: „na tessék, jellemző, hogy nem is tudunk róla, velünk erről még nem egyeztetett senki”.