A DK egyelőre frakció nélkül
Minimálisra csökkent az esélye annak, hogy Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció (DK) a közeljövőben hivatalos formában is országgyűlési képviselőcsoportot alakíthasson. A tízfős frakció megteremtéséhez sajátos jogi feltételeknek kell megfelelni, az utóbbi napokban ezekről a feltételekről és különböző terminusokról meglehetősen mély viták zajlanak. Molnár Csaba, a DK megválasztott frakcióvezetője korábban egyértelművé tette, hogy álláspontjuk szerint a jogi helyzet tiszta és világos: a frakció megalakult és működik, a házvezetésnek pedig ezt tudomásul kell vennie, más jogi vagy politikai teendő nincs is. A problémát az okozza, hogy az Országgyűlés házszabálya szerint a kilépéssel vagy kizárással függetlenné vált képviselők csak hat hónapos kényszerű függetlenség után alakíthatnak saját képviselőcsoportot. Utóbbi jelentősége nemcsak a presztízsben van, hanem hogy több felszólalási lehetőséghez és testesebb költségvetési pénzhez is jutnak a formális frakciók. A DK által is hivatkozott 1996-os MDNP-eset, amelynek során konszenzussal engedték féléves szünet nélkül megalakulni az új frakciót, nyitva hagyott egy kiskaput a „más módon függetlenné vált képviselők” esetére. A mandátumvizsgáló bizottság KDNP-s elnökének értelmezése szerint azonban Gyurcsányéknak hat hónapig a függetlenek közé kell ülniük, mert a hivatalos iratok szerint kiléptek az MSZP frakciójából. A Mesterházy Attila szocialista pártelnök által a házelnökhöz küldött átiratban ugyanis ez a kifejezés, a kilépés szerepelt.
Molnár Csaba ezzel kapcsolatban kedden azt mondta: félreértésről lehet szó, ennek tisztázására pedig megbeszélésre kéri és hívja az MSZP első emberét. Molnár Csaba szerint ha kiléptek volna, akkor Mesterházynál lennének erre vonatkozó nyilatkozatok. Álláspontjuk szerint frakciótagságuk a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportjának létrejöttével automatikusan megszűnt, formális kilépésről tehát nincs szó. Molnár egyúttal megerősítette korábbi kijelentését, miszerint ha a T. Házban továbbra sem tudják önálló frakcióként folytatni munkájukat, úgy nemzetközi szervezetekhez fordulnak.
A Népszabadság információi szerint Molnár meghívására Mesterházy levélben válaszolt a DK vezetőségének. Ebben az MSZP elnöke felhívta a figyelmet arra: frakciószabályzatuk csak kilépést vagy kizárást ismer, ezek közül – tulajdonképpen kényszerűen – az előbbit választották. Jogértelmezésük szerint tehát a szabályoknak megfelelően nem tehettek mást, mint az új frakció megalakítását kilépésként értékelni. Csak abban az esetben nem számítana ugyanis annak, ha az MSZP-frakció feloszlatja magát, és két új képviselőcsoport formájában újjáalakul MSZP és DK néven. Ez azonban egyfelől nem történt meg, mert az MSZP nem kívánt újjáalakulni, másfelől további értelmetlen jogvitákra adott volna lehetőséget a szocialista képviselőcsoport elismertségét illetően is; abszurd helyzetben a fideszes házvezetés őket is hat hónapos kényszerfüggetlenségre „ítélhetné”.
Forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy az MSZP és a DK vezetői között lezajlott egyeztetéseken is beszéltek a frakcióalakításhoz szükséges szóhasználatról, de Mesterházy akkor is egyértelművé tette, hogy Gyurcsányék lépését a frakciószabályzat alapján csak kilépésnek lehet tekinteni. Abban viszont állítólag megegyeztek, hogy a békés elválás érdekében a mandátum-visszaadást nem fogják erőltetni felső vezetői szinten, és kizárásról sem lehet szó.
A vitát így Kövér László házelnök fogja végleg eldönteni, ha október végén hazaérkezik Dél-Amerikából. Forrásaink azonban rámutattak: a fideszes politikus bizonyosan féléves kényszerfüggetlenségre küldi majd Gyurcsányékat, ehhez pedig Mesterházy átiratát veszi majd alapnak, benne a „kilépés” kitétellel. Egyelőre Lezsák Sándor alelnök bejelentése az érvényes: eszerint Gyurcsányék függetlenekként dolgozhatnak a parlamentben. A DK viszont korábban azt közölte: ha önálló frakcióként nem engedik működni őket, akkor nem vesznek részt a plenáris ülésen, helyette más eszközöket használnak majd saját véleményük megismertetésére.
Molnár Csaba lapunknak elismerte, hogy Mesterházy levélben értesítette az MSZP álláspontjáról az ügyben. Ebben elmondása szerint a pártelnök megállapítja, hogy a szabályoknak megfelelően kilépésként kénytelenek értelmezni a DK-sok távozását. „Ugyanakkor Mesterházy Attila azt is egyértelművé teszi, hogy mindettől függetlenül a házszabály alkotmányos értelmezése alapján a tíz országgyűlési képviselő frakcióalakítási jogát nem lehet elvitatni, és Kövér László házelnöknek van elvi lehetősége arra, hogy az 1996-os értelmezést alapul véve tudomásul vegye azt” – nyilatkozta Molnár, aki ez utóbbi mondatokra hivatkozva levelet fog küldeni Kövér Lászlónak, csatolva azokat a DK-s nyilatkozatokat is, amelyekben az új frakciótagok hivatalosan egyértelművé teszik jogi terminushasználatukat az ügyben.
Gyurcsány nem lesz kormányfőjelölt
Akkor működött jól az MSZP, amikor a pártban mindig is létező két platform, a klasszikus szocialista és a polgáribb oldal együtt tudott működni – mondta Gyurcsány Ferenc az ATV Egyenes beszéd című műsorában, hétfőn. A volt miniszterelnök azt szeretné, ha a 2014-es választáson minden választókerületben lenne egy, a demokratikus ellenzékhez köthető jelölt, és ennek érdekében mind a MSZP-vel, mind az LMP-vel, vagy bármilyen, demokratikus párttal hajlandó együttműködni.
„2014-ben nem leszek miniszterelnök-jelölt” – tette hozzá Gyurcsány, ugyanakkor azt nem tartja lehetetlennek, hogy Bajnai Gordon volt kormányfő lehet a demokratikus ellenzék egyik miniszterelnök-jelöltje.
