Legalább egy bíró is érintett lehet a szegedi korrupciós ügyben, melynek előzményeiről már beszámoltunk, de az ügyben azóta újabb gyanúsítások történtek – értesült a Népszabadság. Múlt héten még azt írtuk, a Szegedi Nyomozó Ügyészség október elején befolyással üzérkedés gyanújával őrizetbe vette K. Zoltán helyi sztárügyvédet, mivel egy félmilliárdos adócsalási ügy fogva tartott gyanúsítottja szerint az ügyvéd kétmillió forintot kért előzetes letartóztatása megszüntetéséért. A gyanúsított fizetett, a bíróság szabadon engedte. Az ügyre talán nem is derült volna fény, ha egy másik bíróság kevéssel ezután vissza nem küldi az áfacsalással gyanúsított férfit az előzetesbe, ő pedig felháborodásában nem köt alkut az ügyészséggel. Őrizetbe vették K. Lászlót, K. Zoltán ügyvéd ügyvédjelöltjét is – szintén befolyással üzérkedés gyanújával.

Arról is beszámoltunk, hogy az üggyel összefüggésben – információink szerint – felfüggesztettek a munkavégzés alól egy bírót. Erre a bíróság először azt közölte, nem tartozik a nyilvánosságra a bírák kinevezése, felfüggesztése, sem a velük kapcsolatos munkaügyi intézkedések. Később azonban közleményben válaszoltak kérdéseinkre, ám elöljáróban leszögezték, csakis a teljes szöveg csonkítatlan közléséhez járulnak hozzá. Kérésüknek már csak terjedelmi okok miatt sem tudunk lapunk hasábjain eleget tenni, ám a NOL-on teljes terjedelmében olvasható a Csongrád Megyei Bíróság közleménye, melynek lényege, hogy a sajtóban megjelent hírek és nyilatkozatok, valamint a megyei bíróság büntető kollégiumának vezetőjétől kapott információk alapján a Csongrád Megyei Bíróság elnöke azonnali belső vizsgálatot rendelt el. Mivel a szövegben igencsak elnagyoltan fogalmazott a bíróság, csak valószínűsíteni lehet, hogy a félmilliárdos adócsalás gyanúsítottjának szabadlábra helyezése ügyében „eljárt tanács elnökével szemben a szükséges munkáltatói intézkedéseket haladéktalanul megtette, majd a további intézkedések megtétele céljából a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szolgálati bírósághoz fordult”. (A szolgálati bíróság lényegében nem más, mint civil munkahelyen egy fegyelmi tanács – A szerk.) Az eljárt tanács másik tagjával szemben a megyei bíróság elnöke saját hatáskörben intézkedett, a tanács harmadik tagjának semmiféle felelőssége nem volt az ügyben.

Azt tehát a Csongrád Megyei Bíróság elnökének belső vizsgálata is megállapította, hogy legalább két bíró sáros lehet az ügyben, mert – idézet a közleményből – „... megállapítást nyert, hogy a határozat meghozatala nem az eljárási szabályoknak megfelelően történt”. Hogy miféle eljárási szabálysértések történtek a határozat meghozatalakor, arra a bírósági közlemény nem tért ki. Miként arra sem, hogy miféle munkáltatói intézkedéseket hozott a bíróság elnöke. Bírót állásából csak az államfő függeszthet fel, a bíróság elnöke legfeljebb a munkavégzés alól mentheti fel – időlegesen.

Kiderült, hogy miért nem fogalmazott egyértelműbben a bíróság. Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője hétfőn ugyanis lapunk kérdésére közölte, hogy K. Lászlót egy újabb befolyással üzérkedéssel is meggyanúsították, azaz az ügyvédjelölt vélhetően nem csak a félmilliárdos adócsalás gyanúsítottjának ügyében működött közre egy „fizess, és kihozunk az előzetesből” típusú akcióban. K. Zoltán ügyvédet pedig hivatali vesztegetéssel is meggyanúsították. Azaz az ügyészségnek adatai vannak arra, hogy a részére átadott kétmillió forintot valakinek (vagy valakiknek) az ügyvéd kenőpénzként továbbadta. Az ügynek bíró gyanúsítottja nincs. Még nincs. Ahhoz ugyanis, hogy egy bíró ellen büntetőeljárás indulhasson, előbb fel kell függesztetni a mentelmi jogát, ami egy meglehetősen hosszú procedúra, bár nem feltétlenül kell annak lennie. A nyomozást végző ügyészségnek a legfőbb ügyésznél kell kezdeményeznie az eljárást, aki az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál (OIT) tesz indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére, s ha az OIT az indítványt megalapozottnak tartja, kezdeményezi a mentelmi jog felfüggesztését a köztársasági elnöknél. A bírót csak azután lehet kihallgatni, hogy a felfüggesztéséről szóló államfői döntést a közlönyben kihirdették.

A bírókkal szembeni eljárások lefolytatása a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe tartozik, úgy tudjuk, hogy Polt Péter legfőbb ügyész valószínűleg a Szegedi Nyomozó Ügyészségnél hagyja az ügyet.

A rendszerváltozás óta magyar bíró ellen korrupció gyanújával nem indult eljárás.

A szegedi és Csongrád Megyei Bíróság és az ügyészség épülete, a rendszerváltás óta magyar bíró ellen nem indult eljárás korrupció gyanújával