A TÖOSZ úgy látja, nem tisztázott, mi lesz a feladata a községeknek, a városoknak, a járásiszékhely-településeknek, a megyei városoknak, de még azt sem tudni, egyáltalán hány járás lesz. Ráadásul az előterjesztésből az derül ki, hogy a központi büdzséből továbbra sem akarják maradéktalanul fedezni a kötelező feladatok ellátásának valós költségeit, mert a javaslat csak „azokkal arányban” álló támogatást helyez kilátásba.

A Belügyminisztérium tervezetében tehát túl sok a bizonytalan elem, miközben az anyagot semmilyen hatásvizsgálattal nem támasztották alá –állítja a TÖOSZ. Kifogásolják ugyanakkor, hogy az önkormányzati rendszer tevékenységét érintő nagy ágazatokra – ilyen például az egészségügy vagy az oktatás – vonatkozó új törvények sem születtek meg, „így a rendszer egésze nem látható sem működését, sem finanszírozását tekintve”. Az érdekszövetség mindazonáltal több konkrét javaslatot tesz.

A legfontosabb talán, hogy az alapfokú oktatás a jövőben is maradjon a helyhatóságok feladata. Szeretnék ugyanakkor, hogy bízzák az érintettekre, mely településeken maradhat önálló önkormányzati hivatal; a tervezet szerint háromezres lélekszám alatt kötelező lenne közös hivatalt létrehozni. A működőképesség megőrzése érdekében a TÖOSZ fontosnak tartja, hogy a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátásához biztosítandó állami támogatás fedezze a kiadásokat.

„Érthetetlen és elfogadhatatlan a törvényjavaslatban szereplő új javadalmazási rendszer. A bértáblákban megfogalmazott üzenet lényege, hogy nincsen szükség képzett és a helyi közösségért odaadóan tevékenykedő polgármesterekre és jegyzőkre” – állítja közleményében a szervezet. Tény, hogy a jegyzők illetménye a jelenlegihez képest akár 10-15 százalékkal csökkenhet, míg egy kistelepülés polgármestere harmadannyi fizetésre számíthatna, mint ma.