Az amerikai nagykövetségnek a találkozó után kiadott közleménye a találkozót „igen meleg hangulatúnak és hasznosnak” írta le, amelyen a kétoldalú kapcsolatok széles skáláját tárgyalták meg, beleértve együttműködésünket az afganisztáni és a balkáni, NATO-vezette missziókban. A nagykövet köszönetet mondott a miniszterelnöknek azért, hogy Magyarország Líbiában ellátta az Egyesült Államok diplomáciai és konzuli érdekeinek védelmét.

„Megbeszéléseket folytattak továbbá a magyarországi fejleményekről, köztük a Clinton külügyminiszter által, budapesti látogatása során felvetett aggályokról” – tudatta a sajtóközlemény, amely szerint „ezekről az ügyekről barátokként ejtettek szót, egyetértve abban, hogy Magyarország demokrácia, amelynek megválasztott kormánya ritka, kétharmados mandátumot kapott Magyarország népétől”.

A közlemény nem tesz említést diplomáciai jegyzékről, ám a hivatalos megfogalmazás szerint barátságos hangulatú találkozónak a The Washington Post múlt pénteken megjelent cikkét felidézve lehettek kellemetlen pillanatai is. A Bennfentes című rovatot jegyző Al Kamen ugyanis azt írta, hogy a nagykövet augusztus óta próbált átadni a magyar miniszterelnöknek egy hivatalos diplomáciai üzenetet, azaz démarche-ot. Orbán azonban csak most ért rá fogadni őt.

Az írás szerint a washingtoni külügyminisztérium aggódik Orbán antidemokratikus lépései – elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségének megnyirbálása, a sajtószabadság korlátozása és az új választójogi törvény – miatt, ezért fejezte ki nemtetszését hivatalos úton. A cikk emlékeztet: amikor Hillary Clinton június 30-án hazánkba látogatott, az amerikai külügyminiszter igyekezett „teljesen világossá tenni” álláspontját és figyelmeztetni a magyar miniszterelnököt, hogy „sehol sem engedhető meg a demokrácia visszaesése”. „Nem sokkal később azonban a külügyminisztérium arra a következtetésre jutott, hogy Orbán egyszerűen nem értette meg Clinton üzenetét, hogy abba kellene ezt már hagyni, szóval a diplomaták úgy döntöttek, emelik a tétet. Augusztus közepe vagy vége felé ismételten nemtetszésüket fejezték ki, ebben az esetben egy démarche formájában” – írja a szerző.

Az amerikai–magyar kapcsolatokat jól ismerő forrásunk szerint Magyarország legújabb történetében példátlan, hogy egyáltalán szóba került az efféle lépés: az utóbbi húsz évben amerikai kormány biztosan nem intézett ilyen jegyzéket Budapesthez. Bár Washingtonnak volt vitája a Gyurcsány-kormánnyal is, főként energiaügyekben, azokat a nagykövetség személyesen is tudta tisztázni. Az ilyen típusú bírálat egyébként az amerikai külpolitikában sem gyakori eszköz. Forrásunk úgy véli, hogy valójában nem az a kérdés, hogy az Orbán-kormány megérti-e végre a kritikát, hanem inkább az, hogy ez mikor történik meg. – Lehet keménykedni Washingtonnal és Brüsszellel, de ha nem jönnek a befektetések, és egyre mélyül a gazdasági válság, akkor a kormány kénytelen lesz udvariasabb hangnemet megütni – mondta forrásunk, hozzátéve: bízik abban, hogy a Fideszen belül megvan még az az atlantista csoport, amely nem engedi, hogy elmérgesedjen a viszony az Egyesült Államokkal.

Eleni Tsakopoulos-Kounalakis az Országház kapujában