Jutalom önkormányzati vezetőknek: fizettek, de hallgatnának

Nemcsak Pécsen és a szocialista irányítású városokban érdemes kutakodni az ügyben, hogy a települések vezetői milyen jutalmazási szokásokat honosítottak meg szűkebb hazájukban. A veszteségesen gazdálkodó településeken jutalomra azért mindig futotta.

Ismert, hogy a közelmúltban kiderült: 2002 és 2009 között a pécsi polgármesteri hivatal vezetőinek és dolgozóinak jutalma – a bérterhekkel együtt – összesen 3,1 milliárd forintot vitt el a város kasszájából (az összeg nettója 1,2 milliárd volt). Az említett hét esztendőben az MSZP irányította a 150 ezer lelkes várost, s a polgármesterek (a már elhunyt Toller László és Tasnádi Péter), a három alpolgármester, valamint a hivatal 400 dolgozója minden évben érdemesnek találtatott jutalomra, mindeközben Pécs hárommilliárdos adósságállománya a tízszeresére hízott. Utóbbi ismeretében sokak számára érthetetlen, milyen teljesítménnyel érdemelték ki a jutalmazottak a kapott pénzt.

A város polgármestere 2009 májusa óta Páva Zsolt, s a fideszes politikus – miután a közgyűlésben pártja többségbe került – megszüntette a jutalmazást. Páva október elején belső vizsgálatot rendelt el, hogymegtudja, mivel indokolták a pécsi városházán a jutalmakat, és a prémiumindokok mennyire reálisak.

Egy pécsi közhasznú szervezet, a Társaság a Közérdekű Adatokért (Taka) továbbmenne ennél, a jogászok alapította egyesület felvetette: meg kell vizsgálni, hogy a 2002–2009-es prémiumkitűzések nem ütköznek-e a jó erkölcsbe, s ha igen, a jutalomosztásokat meg kell támadni a bíróságon (a kifizetett pénzek visszakövetelésének igényével).

Az MSZP pécsi szervezete figyelemelterelésnek minősítette a jutalommizériát, szerinte a Fidesz azt akarja mindezzel elfedni, hogy szép apránként csődbe viszi a várost. Az önkormányzat hitelállománya két év alatt harmadával nőtt, s így a 40 milliárd forintból gazdálkodó Pécs bruttó adóssága elérte immár a 40 milliárdot. Nyőgéri Lajos, a párt pécsi szervezetének elnöke azért is álságosnak véli az MSZP elleni hangulatkeltést, mert jutalmat korábban is kaptak a város vezetői és a polgármesteri hivatal dolgozói.

A szocialisták követelték, hogy tegyék nyilvánossá, mennyi jutalmat osztottak 1990 és 1998 között, amikor a várost fideszes politikusok irányították. Az 1990–94-es ciklus adatai nem kerültek elő, az azt követő négy év jutalmait viszont sikerült előbányászni, s abból kiderült, hogy 1994–98-ban 403 milliót osztottak ki a város vezetőinek és a hivatal dolgozóinak, s ezen belül Páva Zsolt, polgármesterként hárommillió forint prémiumhoz jutott.

A pécsiek kapkodják a fejüket a nyilatkozatháborúban, az általunk megkérdezettek azonban – pártszimpátiától függetlenül – abban egyetértenek, hogy országosan is meg kellene vizsgálni az önkormányzati jutalmazás eddigi gyakorlatát. Már csak azért is, mert szinte valamennyi önkormányzat drámaian eladósodott, s ezzel nehezen összeegyeztethető, hogy a településvezetők és a velük bizalmi kapcsolatban lévő hivatalnokok premizálják magukat.

Némiképp a fentiektől ösztönözve, megpróbáltunk utánajárni annak, hogy néhány városban az elmúlt nyolc évben milyen hagyományai voltak a jutalmazásnak.

A megkeresett települések többnyire nem bizonyultak készségesnek, volt, ahol nem is válaszoltak a kérdéseinkre. Ez történt például Esztergomban. Köztudott, hogy a város képviselő-testületében a többség a Fidesz–KDNP-frakcióé, s velük állandó harcban áll Tétényi Éva, a független polgármester. Tétényi hiába próbálta teljesíteni kérésünket, a polgármesteri hivatal kormánypárti többséghez hű (vagy attól félő) alkalmazottai nem tájékoztattak arról, hogy a korábbi két ciklusban mennyi jutalmat osztottak az önkormányzat vezetőinek és dolgozóinak. Ugyanakkor

Tétényi Évától megtudtuk, hogy Esztergomban dívott egy sajátos jutalmazási forma, amelyet az előző polgármester, a fideszes Meggyes Tamás által irányított önkormányzat vezetett be 2008-ban. Ennek lényege: ha a város ingatlant vett vagy adott el, akkor az ügyletet intéző hivatalnok jutalékot kapott a tranzak cióért. Előfordult, hogy egy embernek másfél év alatt 8millió 800 ezer forint jutalékot fizettek ki ilyen címen. A Szeretgom. hu internetes portál tudomása szerint a jutalékkal megfizetett hivatalnokok között találjuk a városszépítési osztály vezetőjét (aki amúgy Megygyes Tamás élettársa), valamint a vagyongazdálkodási iroda vezetője (aki meg Meggyes barátja).

Debrecen jegyzője, Szekeres Antal tájékoztatása szerint a cívisvárosban 2002 és 2010 között 1,6 milliárd forint jutalmat osztottak ki az önkormányzat vezetőinek és a polgármesteri hivatal 600 dolgozójának. Egy alkalmazott átlagosan 280 ezer forint bruttó jutalmat kapott évente. Azt, hogy a polgármester és az alpolgármesterek mennyi jutalmat vettek fel, a jegyző nem közölte. Mellesleg a premizálási elvet – talán – érdemes lenne megvizsgálni a Fidesz irányította városban is, hisz az évente 60 milliárdból gazdálkodó Debrecen hitelállománya mostanra elérte a 26-27 milliárdot (2002-ben még ötmilliárd se volt), s az önkormányzat cégeit integráló vagyonkezelő zrt. hitelei is 11-12 milliárdnál tartanak.

Szolnok szűkszavú városházi szóvivője elmondta, hogy 2010-ben a polgármesteri hivatal dolgozói átlagosan bruttó 196 ezer forint jutalmat kaptak. A polgármesternek és az alpolgármesternek nem volt jutalma. Hogy az előző években volt-e, nem tudtuk meg a Fidesz vezette város szóvivőjétől.

Egerben a hivatal dolgozói az elmúlt években 3-4 heti bérüket kapták meg jutalomként. A város KDNP-s polgármestere, Habis László 2008-ban kapott utoljára jutalmat, a havi bére duplájának megfelelő összeget. Hogy ez pontosan mennyi volt, és hogy a korábbi hat évben a polgármester és helyettesei mekkora pénzeket vehettek fel, erre a kérdésre innen sem érkezett válasz.

Kaposváron 2002 és 2010 között összesen 280 millió forint jutalmat kaptak a polgármesteri hivatal dolgozói, ami évente hozzávetőleg 100 ezer forintot jelentett egy-egy alkalmazottnak. Szita Károly polgármester 2008 óta nem vesz fel jutalmat, a fideszes városvezetőnek viszont 12,5 millió jutalmat szavazott meg a képviselő-testület. Szita az utolsó három évben – a gazdasági helyzetre való tekintettel –nem engedte, hogy jutalmazzák. A két alpolgármesternek nyolc év alatt 14,8 millió jutalmat ítélt meg a városi közgyűlés. Amúgy az idén 27 milliárdból gazdálkodó Kaposvár adóssága másfél milliárdról 21 milliárdra emelkedett az általunk kérdezett nyolc esztendőben.

Hódmezővásárhelyen az volt a gyakorlat az elmúlt években, hogy a polgármesteri hivatal 200 alkalmazottjából csak a legjobban dolgozó köztisztviselők – átlagosan húszan – kaptak egyhavi bérüknek megfelelő jutalmat. Lázár Jánosnak, a város fideszes polgármesterének 2004-ben és az azt követő két évben szavazott meg jutalmat a képviselő-testület, a politikus az így kapott 9,9 millió forintot egy a fiatalok tanulmányait segítő alapítvány számlájára utalta át. A három alpolgármester 2005-ben részesült jutalomban, a pénzt (összesen 8,8 millió forintot) ők is jótékony célra ajánlották föl.

A cikk megírása előtt dr. Komlódi Andrással, a Taka elnökével megosztottuk azt a tapasztalatunkat, hogy az önkormányzatok gyakran nem vagy csak részben adtak választ a jutalmakat firtató kérdéseinkre. Az ügyvéd azt mondta, hogy az önkormányzati jutalom közérdekű adat, ezért azt eltitkolni bűncselekmény. Ha egy állampolgár kíváncsi az önkormányzati vezetők premizálására, és nem kap választ, akkor bírósághoz fordulhat, s ott biztosan neki adnak igazat, azt pedig, aki felelős a törvénysértő hallgatásért, elmarasztalják.

Meixner András (balra) és Kunszt Márta (jobbra) egykori szocialista alpolgármesterek Pécsen – a számok magukért beszélnek
Meixner András (balra) és Kunszt Márta (jobbra) egykori szocialista alpolgármesterek Pécsen – a számok magukért beszélnek
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.