Új tudás egy régi ágazatban
Hiába jobb a minőség a hazai termőtájon, árban nem tudnak versenyezni a távol-keleti termelőkkel. Megpróbálnak hát előremenekülni. Hagyományos terményeikből olyan feldolgozott árut, kis mennyiségű, de drága termékeket kifejleszteni, amelyek nemcsak a termelési hagyományok fennmaradását, a termelők megélhetését biztosítják, hanem siker esetén a korábbinál jóval nagyobb jövedelmet hoznak a térség lakóinak. Az elképzelés szerint fokhagymából és tökmagból nyernének ki kiváló minőségű olajat. Delikátesz kategóriájú termékként, salátaolajként hoznák forgalomba – egyedi receptúrákkal, egységes csomagolásban, saját márkanévvel, a térség számára kialakított közös védjegygyel. Ez a megoldás azért tűnik jónak, mert nem igényel túl nagy beruházást, a helyben feldolgozott, kis mennyiségű, de nagy értékű termékek előállítása pedig újabb munkahelyeket teremtene, mondja Szabó Zoltán, a Csongrád Megyei Agrár Információs, Szolgáltató és Oktatásszervező Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója.
Hogy az országhatár az agráriumban se akadály, hanem ugródeszka legyen, ezt a célt szolgálja a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programnak az a mezőgazdasági projektje, amelyben három magyar és egy román település önkormányzata, valamint a Csongrád Megyei Agrár Nonprofit Közhasznú Kft. és a Temes Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara vesz részt. Az 1,4 millió eurós támogatással megvalósuló projekt vezetője Szabó Zoltán, aki hangsúlyozza: nemcsak az ipari csúcstechnológiákban, hanem az élelmiszer-termelésben is rendkívül gyors és erőteljes az innováció. Nagyon fontos, hogy a megszületett új tudás minél előbb, minél szélesebb körben terjedjen el. A magyar–román határ egy, a mezőgazdasági adottságait és hagyományait tekintve összetartozó térséget szel ketté, amelyet az együttműködés újra egységesíthet.
A közös program közös alapja a zöldségtermelés. Ez az ágazat kisebb területen, nagyobb hozzáadott értékkel magasabb jövedelmet tud termelni, több embernek képes megélhetést adni, mint a térségben elterjedt alapanyag-termelő, nagy táblás szántóföldi mezőgazdaság – de csak akkor, ha szereplői versenyképesek az Európai Unió egységes piacán. A projekt vezetője szerint nagy szükség van arra, hogy az Európai Unió támogatásával nonprofit szervezetek és önkormányzatok segítsék az új tudás létrejöttét és elterjedését. Ez ugyanis jelentős befektetéssel jár, és nem hoz azonnali hasznot. Amikor pedig hoz, akkor nem egyedül annál jelenik meg a profit, aki befektetett, hanem egy szélesebb gazdasági körnél, amelynek módja van az új eljárásokat megismerni és alkalmazni.
A makói kistérségbe tartozó Maroslelén kívül részt vesz a határon átnyúló agrárprogramban a Homokhátságon található Mórahalom és Kistelek, továbbá a Temes megyei Zsombolya önkormányzata. Kisteleken egy meglévő épület felújításával gazdainformációs központot alakítanak ki, amely elsősorban a piacra jutás lehetőségeit igyekszik bővíteni. Kisteleken felbomlott a termelői értékesítő szövetkezet, a tész, s ezzel megnehezült a mezőgazdasági termékek piacra jutása. Kétségtelen, mondja Szabó Zoltán, hogy a nyugat-európai mintára alakult szervezet csődje miatt jelentős bizalomvesztés következett be, de a kudarcba nem szabad belenyugodni.
A projektvezető tapasztalata szerint minden kisebb térség gazdasági szereplőinek megvan a maguk sajátos hangulati, gondolkodásmódbeli klímája. Ha valami megbukik, ugyanazt ugyanúgy nem szabad erőltetni. Az viszont egyértelmű, hogy az összefogást ki fogja kényszeríteni a piac. Azok az európai uniós versenytársak, akik az egységes piacon versenyképesek, csak úgy tudtak idáig eljutni, hogy az egyéni gazdálkodásból számos részterületen eljutottak egy közösségi gazdálkodáshoz. Ha a magyar gazdák nem követik ezt a példát, akkor tovább folytatódik a már ma is érzékelhető tőkevesztésük, elszegényedésük. A kisteleki gazdainformációs központ, amely a szűkebb térségre és ágazatokra szabott szaktanácsokat ad nonprofit rendszerben, összehozhatja a helyi gazdatársadalmat. A naprakész szakmai tudás és a szinte percre kész piaci információ ugyanis nélkülözhetetlen mindanynyiuk számára. Például a késve elvégzett, nem jó szert használó vagy éppen a fölöslegesen elvégzett növényvédelem nagyon sok pénzt kivehet, a pontos és aktuális információ nagyon sok pénzt benne hagyhat a gazdálkodók zsebében.
Önálló, a helyi adottságokra és igényekre épülő feladatokat végeznek el az egyes szereplők – ám a projekt úgynevezett tudástranszfer része keretében a partnerekkel és a külső érdeklődőkkel is megismertetik az eredményeket látogatások, tréningek keretében. Ez vonatkozik mind a négy helyszínre. A Csongrád és a Temes megyei szakmai kamara feladata pedig a határon átnyúló térség közös marketingeszközeinek, védjegyének, az oktatásnak és az internetes információáramlásnak a kialakítása.
Mórahalmi mintagazdaság
Azt hinné az ember, a fóliás zöldségtermesztésben már minden ki van találva. Ez azonban koránt sincs így: Mórahalmon a Haréna Nonprofit K . a közös projekt keretében a nem fűtött fóliás salátatermesztés legfejlettebb módszereinek egybegyűjtését és mintatermelés keretében való bemutatását vállalta. A Homokhátságon eddig többnyire PVC-vázas fóliasátrakban termeltek zöldséget – a mintagazdaságban korszerű acélvázakat alkalmaznak. Más minőséget képvisel az új fólia is: rendkívül vékony lesz, de nem engedi át az UV-sugarakat, és a gyártó legalább három év garanciát vállal rá.
Battancs Erika projektasszisztens szerint az uniós támogatásból beszerzik és alkalmazzák a hajtatásos salátatermesztésben használható összes gépet: az ágyáskészítő kis traktortól a vetőgépen át az automata vízpótló rendszeren keresztül a szüretelő, daraboló, csomagoló, rakodó berendezésekig. A mintagazdaságban ezeket használják, és a magvetéstől a fitneszsaláta becsomagolásáig minden munkafázist megtekinthetnek és eltanulhatnak az érdeklődő gazdák. A megtermelt zöldséget kezdetben az önkormányzat szociális ellátórendszerének értékesítik nonprofit jelleggel. A legfejlettebb módszerek alkalmazását és oktatását később fokozatosan kiterjesztik a burgonya és a káposztafélék termesztésére.
