Tarlós–Orbán-bújócska
A főváros első embere amúlt héten megüzente: Budapest legfeljebb jövő nyárig képes ellenállni a BKV adósságnyomásának. Tegnap szorított a satun. Ha a BKV nem kap még ebben a hónapban 9 milliárd forintot, akkor már novemberben sem futnak ki a villamosok a remízből – mondta a Napi Gazdaságnak. Mintha a pusztába kiáltott volna. Giró-Szász András kormányszóvivő szerint a kérdéssel az Orbán–Tarlós-megbeszélés után érdemes csak foglalkozni. Az érintett tárcák lapunk megkeresésére se reagáltak a bejelentésre. Talán túl sokszor kiáltottak farkast a fővárosi vezetők az elmúlt években. Bár nem alaptalanul. Az Állami Számvevőszék augusztusban befejezett, de nyilvánosságra még nem hozott vizsgálata szerint a főváros közlekedési cégét évente 31,6–38,7 milliárd forint kompenzáció illetné meg a megrendelt, de bevétellel nem fedezett szolgáltatás fejében. A fővárossal 2004-ben megkötött közszolgáltatási szerződés alapján legkevesebb 250 milliárd forint járt volna azóta a BKV-nak. Csakhogy Budapest önkormányzatának sem lehetősége, sem kedve nem volt fizetni.
Az állami normatíva immáron hosszú évek óta változatlan: 32 milliárd. Bár ez még mindig sokszorosa annak, amennyit a főváros költ a saját cégére. Az idén – az elmúlt évek gyakorlatához hasonlatosan – csak az amortizáció pótlására szavaztak meg a képviselők 11 milliárdot a BKV-nak. A szaktárca szerint ennek kétszeresét kellene adni a működésre. A fővárosi költségvetésben azonban egy fillért se különítettek el erre a célra. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a múlt héten azt mondta, hogy 6,5 milliárd hiányzik a BKV idei büdzséjéből. Kocsis István azóta leköszönt BKV-vezér 8,8 milliárd forint hiánnyal számolt. Ráadásul úgy, hogy 29 milliárd forint többlettámogatást tervezett be a költségvetésbe. A kormány 19 milliárdot ígért, amelyből eddig 14 milliárd érkezett meg a BKV számlájára.
Kocsis egyáltalán nem számolt viszont az általa 72 milliárdra taksált hitelállomány szanálásával, amelyre azonban Orbán Viktor a nyáron ígéretet tett. A magánnyugdíjvagyon államosításából táplálkozó euforikus kormányöröm azonban gyorsan szertefoszlott, és a két pénznyelő – aMÁV és a BKV – adósságainak átvállalására szánt 378 milliárd forintra hirtelen égető szükség lett másutt. A szeptember végi határidő anélkül múlt el, hogy akárcsak egyszer is tárgyaltak volna a BKV jövőjéről a főváros és a minisztérium illetékesei.
A banki órák ettől még nem álltak meg. A márciusban esedékes 1,2 milliárd forintos tőketörlesztésre még sikerült halasztást kérnie a BKV-nak, de az októberben esedékes 6,5 milliárdos hitelkiváltásra meghirdetett közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult. S hamarosan lejár egy másik, 7,4 milliárdos kölcsön, jövőre pedig összesen 67 milliárd forint hitel kifizetése válik esedékessé.
A párbeszéd megkezdése aligha halasztható tovább. A fővárosnak lennének ötletei: csökkentsék a közösségi közlekedést terhelő áfát öt százalékra, térítsék meg a cégnek az agglomerációs szolgáltatásokat és emeljék valós szintre a fogyasztóiár-kiegészítést. Mindez György István főpolgármester-helyettes számításai szerint önmagában 22 milliárdot hozna a BKV-nak. Csakhogy a kormánynak belső ellenzéke támadt. A vidéki fideszes városvezetők törvénymódosító javaslatot nyújtottak be, amelynek elfogadásával tovább növekedne a cég hiánya. Fellegi pedig megüzente: a főváros ne is álmodjon 118 milliárdos villamos- és busztenderről, mivel a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban összesen nem költhetnek többet közlekedésre 98 milliárdnál. Ebből pedig mások is szeretnének részesedni. Tarlós István erre a régi, jól bevált recept szerint a fejlesztési minisztert megkerülve Orbán Viktorhoz fordult. Úgy tűnik, ezúttal nehezebb dolga van. Egy fenékkel két lovat talán Orbán Viktor se tud megülni. Márpedig a két közlekedési cég adósságállományának szanálása és szolgáltatással arányos támogatása, illetve az államháztartási hiánycél tartása együtt aligha sikerülhet.
Ezúttal a Siemens perli a fővárost
A Fővárosi Önkormányzat ismét elbizonytalanodott Alstom-ügyben.
Tarlós István főpolgármester a 2006-os szállítói szerződés újrakötését a jelenlegi ciklus legnagyobb sikerének nevezte júliusban. Tegnap már azon kesergett, hogy nem jól alakulnak a 4-es metró ügyei, mivel a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) még mindig nem adta meg a típusengedélyt a kocsikra. S hiába erőltették be az új szerződésbe egy másik tender kiírásának lehetőségét, ha a kontraktusban rögzített határnapok túlságosan távoliak az uniós határidő előtti lebonyolításhoz. A szerződés értelmében jövő májusra kell leszállítania a 4-es metró szerelvényeit az Alstomnak. Csakhogy közben az automatikát és a biztonságtechnikát szállító Siemens 25 milliárd forint kötbérre, illetve kártérítésre perli a fővárost a késlekedés miatt. (Sz. A. A.)
