A fizetésképtelenség határán
Kovács András szerint a fizetésképtelenség veszélye is fennáll. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a bíróság központi épülete – amely helyett egyébként már jó pár éve újat ígértek a korábbi kormányok – „életveszélyes, normális munkára alkalmatlan”. Kovács jelezte, hogy több alkalommal is az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) segítségét kérte, mert lassan már a villanyszámlát sem tudják fizetni.
Bírósági források szerint az egész rendszer súlyos pénzügyi gondokkal küzd, és ennek alapvető oka, hogy a költségvetési támogatás évek óta nagyjából változatlanul 64-65 milliárd forint körül alakul, s ezt öt és fél milliárd körüli saját bevétel egészíti ki. Igaz, a büdzséből 2002-ben még csak 33 milliárd forintot kapott a fejezet, és utána pár esztendő alatt ez az összeg a kétszeresére nőtt. A rendkívülinek tűnő többlet oka azonban, hogy új ítélőtáblákat állítottak fel, és a bírák illetményét ötven százalékkal emelték. De emellett jutott pénz a bírósági épületek rekonstrukciójára – a létesítmények több mint harmadát újították fel –, valamint az informatikai rendszer teljes kiépítésére is.
A különböző megszorítások viszont később a bíróságokat sem kerülték el, így 2006 után az állami támogatások összege – kisebb-nagyobb ingadozásokkal – a jelenlegi szinten stabilizálódott. Az idén valamivel jobb lett volna a helyzet, mert a Fővárosi és a Pest Megyei Bíróságon felhalmozott ügyhátralék feldolgozására 735 milliót, a bírósági eljárások gyorsítására pedig további hárommilliárdot irányoztak elő pluszban, ám ezt az összeget csaknem egészében zárolták, majd elvonták. Vagyis: a bíróságok igazgatásáért felelős OIT nagyjából annyi pénzt oszthatott szét ebben az évben is, mint öt-hat esztendeje, ami az infláció miatt persze ma jóval kevesebbet ér.
Nem meglepő, ha Pest megye ebben a helyzetben csődközeli állapotba került. Egyébként nincs egyedül: másutt is vannak elmaradt számlák, kifizetetlen szakértői vagy tolmácsolási díjak, s állítólag már van olyan bíróság is, amelynek küldeményeit a posta csak készpénzfizetés ellenében viszi el, mert negyven napon túli tartozása van. A fizetésképtelenség szerencsére nem tekinthető általánosnak, ám ennek súlyos ára van: azokban a megyékben, ahol még a büdzsé nagyjából egyensúlyban van, egyetlen fillér jutalmat sem fizettek, semmiféle beruházásba nem kezdtek, de még a szükséges karbantartási munkákat sem végzik el.
Ebben a helyzetben igencsak kérdéses, hogy miként tesznek eleget a bíróságok a kiemelt ügyek soron kívüli befejezését célzó törvénymódosításokban foglaltaknak. A gyorsításhoz – elsősorban a fővárosban és Pest megyében – több bíró, illetve nagyobb számú adminisztratív személyzet kellene, de az erre adott pénzt elvették. Egyes nagyobb ügyek – például a romák elleni gyilkosságsorozat vagy a Cozma-ügy – miatt pedig több helyen váratlan kiadások merültek fel: ezekben többmilliós, de akár tízmilliós nagyságrendű szak értői költségek adódhatnak.
Túl sok jót a jövő évi költségvetés tervezete sem ígér. Első pillantásra úgy tűnik, hogy a bírósági fejezet költségvetési támogatása az idei 64,4 milliárdról csaknem 69 milliárdra nő, csakhogy elveszik a szabálysértési bírságokból tervezett mintegy 3,3 milliárdot, ami eddig a bíróságokhoz folyt be, a saját bevétel ezzel együtt volt eddig 5,5 milliárd. Külön központi támogatást pedig nem ígérnek sem a beruházásokhoz, sem az ügyhátralék ledolgozásához.
A bíróságoknak így szinte fillérre ugyanannyi pénzből – nagyjából 71 milliárdból – kellene kijönniük, mint ebben az évben. Forrásaink szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az idei esztendőt körülbelül nyolcszázmilliós hiánnyal kezdték, 2012. január 1-jére ennek kétszeresére is nőhet a kifizetetlen számlák összege. A büdzsé tervezetéről egyébként hivatalosan mind ez ideig nem tárgyaltak a főbíróval, akivel az OIT vezetőjeként erről egyeztetni kellene.
Nemzetközi elnök lett Baka András
A Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökét, Baka Andrást választották meg az EU legfelsőbb bírósági elnökeiből álló nemzetközi szervezet első emberévé – tudatta közleményében az LB. Baka osztrák kollégáját váltja, és két esztendeig tölti be ezt a posztot. Az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági Elnökeinek Hálózatát 2004-ben hozták létre, és célja a szakmai együttműködés elősegítése, de megvitatja a tagállamok felsőbíróságaival kapcsolatos aktuális kérdéseket is.
Változó Btk.
Jogilag semmissé válnának az olyan szerződések, amelyek bűnözők számára biztosíthatnak pénzhez jutást különböző médianyilatkozataik után – ezt Giró-Szász András kormányszóvivő mondta egy tegnapi sajtótájékoztatóján. A szabályozás szó szerint úgy fog szólni: „a polgári jogi semmisség okán megszűnnek az olyan szerződések, amelyek lehetővé tették, hogy a média világába tartozó nyilatkozatokból pénzhez jussanak elítélt bűnözők”. De a rendelkezés nem lenne visszamenőleges hatályú. A kormányzati tervek szerint módosul a fogvatartottak választójogának szabályozása is, és közülük csak azok lennének kizárva a választójogból, akiket a bíróság jogerősen eltiltott a közügyek gyakorlásától. A kormány javasolja azt is, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése esetén legyenek tételesen felsorolva azok a bűncselekmények, amelyeknél lehetőség van a feltételes szabadlábra bocsátásra. Az elítéltet ugyanakkor munkavégzési kötelezettség terheli, meghatározva azok körét, akik mentességet kaphatnak ez alól. A kormány úgy módosítaná a büntető törvénykönyvet, hogy szankcionálni lehessen büntetőjogilag a kábítószernek nem minősülő, de kábító hatású anyagok behozatalát, kereskedelmét, forgalmazását, ha e „magatartások célja a szenvedélykeltés”. Másrészt a jövőben a THC-tartalom mérése legyen az irányadó a büntethetőség megállapításánál, ne pedig a tiszta hatóanyag-tartalom. (Cs. I.)
