Szakít az MSZP
Ebben kinyilvánították, hogy történjék a pártban bármi a közeljövőben, a közös és legyőzendő ellenfél Orbán Viktor és a Fidesz által kiépített politikai rendszer; ebben pedig szövetséget alkotnak. A másik pontban kimondták, hogy a platformok vállalják: képviselt álláspontjuk bármikor is többségbe vagy kisebbségbe kerül párton belül, a döntést tiszteletben tartják, és továbbra is az MSZP-ben akarják folytatni a politizálást. Ez utóbbi pontot a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform (DKP) nem írta alá, pontosabban nem „nyilvánította ki”.
Az ülés hangulatát nagyban meghatározta és a végjátékot is előrevetítette, hogyVarju László DKP-igazgató a békés elválásról nyilatkozott a Kossuth rádióban. A szocialista politikus az interjúban megerősítette azt, amit a Népszabadság korábban már megírt: a kiválók képesek lesznek önálló frakciót alakítani a parlamentben. Varju a közrádióban elmondta, hogy a DKP lemondott az MSZP megújításáról, a novemberi kongresszus előkészítése sem abba az irányba halad, amit javasolnak. A képviselő hangsúlyozta: az új párt nevéről még nem döntöttek, és a távozással kapcsolatban is csak később hozzák majd meg a végső döntést. A platformok még csak a tanácskozás elején voltak, amikor Mesterházy Attila pártelnök kora délután a szocialisták álláspontját ismertette a választójogi törvénnyel kapcsolatban. Újságírói kérdésre ekkor még azt mondta: meg van róla győződve, hogy a Gyurcsány-szárny ki fog válni a pártból. Ugyanakkor hozzátette: abban is biztos, hogy az MSZP a következő években is a legnagyobb ellenzéki frakció marad. Ehhez tudni kell, hogy a szocialista képviselőcsoport jelenleg tizenkét fővel nagyobb a Jobbik frakciójánál, egy külön csoport alakításához tíz fő szükséges. Mesterházy leszögezte, a lehető „legkulturáltabb” elválásnak kell történnie.
Megbízható forrásaink szerint Gyurcsány Ferenc eközben a zártkörű tanácskozáson – miután az egyik résztvevő azt indítványozta, hogy a kongresszusi álláspontok megtárgyalása előtt nyilatkozzanak a külön utas elképzelésekről – arról beszélt, hogy „nagy valószínűséggel el fognak menni”, mert nem látják értelmét a további maradásnak. Több résztvevő egybehangzóan állította, hogy Gyurcsány azt mondta: kevesebb az érv a maradás mellett, ráadásul a Demokratikus Koalíció Platform vezetőinek többsége elkötelezett a szakítással kapcsolatban. Forrásaink hozzátették ugyanakkor, hogy Gyurcsány állítólag azt mondta: a DKP október 22-i születésnapjáig „még gondolkodnak”. Az exkormányfő az ülésről távozóban a jelen lévő újságíróknak szintén arról beszélt, hogy még időt kér, de legkésőbb a kongresszusig dönteni fognak.
Lapunk értesülései szerint az ülésen több javaslatot is megfogalmaztak a platformvezetők. Baja Ferenc és a Szocialista Platform például információink szerint kezdeményezte, hogy a frakció minden tagja nyilatkozzon arról: marad-e a képviselőcsoportban, vagy menni akar inkább. A legradikálisabb hangot a Fekete Zoltán vezette Népi Platform ütötte meg, állítólag azt javasolták: ha a DKP végül mégsem szakít az MSZP-vel, akkor az országos választmány füg gessze fel a Gyurcsány-platform mandátumát, mert „átlépték a Rubicont”, és nem arra használták a mandátumukat, amire kapták. Sőt a Népiek azt is szorgalmazták az ülésen, hogy amennyiben a DKP kiválik, akkor a frakcióban ülő támogatóik adják vissza parlamenti mandátumaikat is.
Harangozó Gábor parlamenti képviselőaHarmadikHullámképviseletében lapunknak azt mondta: abban érdekeltek, hogy a párt szervezetileg is működőképes és erős legyen, valós társadalmi bázisát pedig a civil mozgalmakkal együttműködve tudja kiépíteni. „Amíg egymással veszekszünk, addig erre nem vagyunk képesek. Ezért minél gyorsabban le kell zárni ezt a folyamatot” – fogalmazott.
Kertész Krisztián, az Ésszerűség és Felelősség Platform vezetője azt mondta: a novemberi kongresszusnak azzal is foglalkoznia kell, hogy a párt kettéválása után a két új szervezet hogyan tud hatékonyan együttműködni. „A Demokratikus Koalíciónak a liberális szavazókra kell szakosodnia, az MSZP-nek pedig a hagyományos baloldaliakat kell megszólítania. A közös szavazótábornak pedig nem egymással szemben, hanem szövetségben kell működnie” – fogalmazott.
Kiss Péter, a meghatározó Baloldali Tömörülés Platform vezetője lapunknak azt mondta: „vélhetően ez volt az utolsó ilyen egyeztetés ebben a körben”. A volt kancelláriaminiszter kérdésünkre hozzátette, hogy az új helyzetben a verseny megnőhet a kormánnyal szembeni alternatívaképzés oldalán. „Amin változtatni kell, a következők: az országnak nem egy kudarcos, hanem egy sikeres kormányzás az érdeke, amire a jelenlegi kabinet láthatóan nem képes. Ezért alternatívát kell tudnunk felmutatni.”
Hiller István, a platformkonferenciát szervező volt pártelnök (nem mellesleg a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform elnöke) a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a platformkonferenciamint kezdeményezés pozitív és hasznos volt. „Olyan formává válhat ez a fórum, amely az MSZP politikáját érdemben befolyásolhatja. Ha ilyen megbeszélések korábban is lettek volna, sok vitát megspórolhattunk volna. Sokkal egyértelműbben derülnek ki az álláspontok és derül ki az is, hogy ki van többségben, és ki kisebbségben”– mondta Hiller, hozzátéve: világosan lehet látni, hogy aki az MSZP széteséséről gondolkodik, az nem ismeri a valóságot.
Az bizonyos, hogy egy új frakcióhoz minimum tíz emberre van szüksége a Gyurcsány-szárnynak. A képviselőcsoport megújításának DKP-s javaslatát korábban hét képviselő támogatta, így ők várhatóan átülnének a szakítás után. Gyurcsány Ferenc mellett Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Vitányi Iván, Ficsor Ádám, Baracskai József és Varju László. Az időközben megjelent – hivatalosan meg nem erősített – értesülések szerint várhatóan Kolber István és Szűcs Erika szerepel még a lehetséges átülők között, de több forrásunk szerint is erősen csábítják Tóth József angyalföldi polgármestert is. Egymástól független, megbízható forrásunk is hangsúlyozta ugyanakkor: Tóth meglehetősen nehéz helyzetben van, ugyanis a XIII. kerületi csapat többsége DKP-párti, viszont ahhoz meg túl egységes, hogy szakadjon. Úgy hallani, Tóth egyelőre még nem döntött arról, hogy hova álljon, ha áll egyáltalán bármelyik oldalra. Hozzá kell tenni, hogy több forrásunk is azt állítja: a Gyurcsány-szárny kiválása azért nem történt még meg, mert többen visszakoztak a támogatástól, és nincs meg a kötelező tíz fő egyelőre a volt kormányfő oldalán. Tény, hogy a volt kormányfő a platformülésről távozóban újságíróknak azt állította: megvan a szükséges létszám.
Nézőpont
A Nézőpont Intézet felmérése szerint most vasárnap a választási részvéte-lüket biztosra ígérő aktív szavazók
55 százaléka a Fidesz–KDNP-t, 24 százaléka az MSZP-t, 13 százaléka a Jobbikot, 6 százaléka pedig az LMP-t
támogatná. A Heti Válasz felkérésére október 3–7-e között, ezer ember telefonos megkérdezésével végzett reprezentatív közvélemény-kutatás az MSZP belső töréseivel kapcsolatban megállapítja, a magyarok mindössze 17 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy Gyurcsánnyal meg tud erősödni a szocialista párt. (MTI)
Századvég
A Századvég legfrissebb felmérése szerint október elején nem változott lüket biztosra ígérő aktív szavazók 55 százaléka a Fidesz–KDNP-t, 24 százaléka az MSZP-t, 13 százaléka a Jobbikot, 6 százaléka pedig az LMP-t támogatná. A Heti Válasz felkérésére október 3–7-e között, ezer ember telefonos megkérdezésével végzett reprezentatív közvélemény-kutatás az MSZP belső töréseivel kapcsolatban megállapítja, a magyarok mindössze 17 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy Gyurcsánnyal meg tud erősödni a szocialista párt. (MTI)
