Ha ez az ötlet valósággá válik, a 2010-eshez hasonló választási eredmény – amikor a jobboldal nem egészen 53 százalékos listás szavazatarány mellett a mandátumok 68 százalékát szerezte meg – csaknem háromnegyedes többséget biztosítana.

A kormánypárti politikusok által a napokban ismertetett javaslat lényege: a jelenleginél jóval kevesebb, öszszesen mintegy kétszáz parlamenti mandátum sorsának körülbelül a fele – 90–110 képviselői hely – az egyéni választókerületekben dőlne el, a többit pedig az országos listáról osztanák ki. Kompenzációs lista azonban nem lenne, hanem a töredékszavazatok is az országos listára kerülnének.

Ez utóbbi teljesen új elképzelés, hiszen a tavaly májusban benyújtott törvénymódosítás még kilencven egyéni, valamint 78, az országos, s harminc, a kompenzációs listáról elnyerhető mandátumot tartalmazott. Most egy köztes megoldás formálódik: nem lenne külön kompenzá ciós lista, de az egyéni körzetekben elveszett, tehát a vesztes jelöltekre leadott – így mandátumot nem eredményező – szavazatok mégis hasznosulnának: azok az országos listára kerülnének. Úgy tűnik, a Fidesz számol azzal, hogy a következő választáson mégsem győz minden egyéni körzetben. Meg azzal is, hogy túlnyeri magát, hiszen a győztes jelölt után is járna kompenzációs mandátum.

Lehetséges, hogy az önkormányzati törvény kapcsán már felmerült, ám utóbb elvetett ötlet felmelegítéséről van szó – véli László Róbert választási szakértő, a Political Capital munkatársa. Akkor a javaslatok között szerepelt, hogy amennyiben az egyéni képviselőjelölt abszolút többséggel nyer, az ötven százalék feletti szavazatok kerüljenek fel a kompenzációs listára is. Ez a rendszer tehát azt a politikai erőt, amely fölényesen győz, kétszer jutalmazná, hiszen az egyéni mandátum mellett a kompenzációs listáról is több képviselői helyet biztosítana.

A szakértő azonban úgy véli, kósza ötletekről van szó, és nem lesz ezekből semmi.

Vető Balázs,aHaza ésHaladásKözpolitikai Alapítvány blogjában korábban publikált modellszámítást aktualizálva – ezúttal a valasztasirendszer. hu oldalon –, azt mutatja be, hogy a legutóbbi javaslat miként befolyásolná a választási eredményeket. Ő abból indult ki, hogy 110 választókerület lesz – valószínű, hogy a Fidesz az egyéni körzetek számának növelését preferálja, mert minél több van abból, a választási rendszer annál inkább a nyertesnek kedvez –, s az elveszett szavazatok, valamint a győztesre leadott, ötven százalékot meghaladó voksok kerülnek az országos listára.

Ha valóban így lenne, Vető számításai szerint a Fidesz a 2010-es választási eredmények alapján, amikor a területi listákon nem egészen 53 százalékos támogatottságot szerzett, a tervezett kétszáz fős parlamentben – a jelenlegi 68 százalékkal szemben – 73 százalékos többséget szerzett volna. Ha viszont egyáltalán nincs kompenzáció, csak egyéni körzetek és országos lista, a jelenlegi kormánypártok a mandátumok csaknem nyolcvan százalékát tudhatnák magukénak.