Biodíszlet a kormányszínházhoz
Az NGTT első üléséről csak annyit tudni, hogy az elején, a nyilvánosság előtt felszólal Orbán Viktor miniszterelnök, utána Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előadásában a gazdaságpolitika, a költségvetés és a munka világa lesz a téma, valamint Szócska Miklós egészségügyi államtitkár részvételével az egészségügyi konszolidációról és struktúraváltásról tárgyalnak.
A konzultációra meghívott 32 szervezet képviselői semmilyen felkészítő anyagot nem kaptak, azaz ha az idő rövidsége miatt lehetőségük is lesz bármelyik témához hozzászólni, akkor azt csak a korábbi tájékozottságukra, tudásukra alapozhatják.
Az NGTT-vel a korábbi háromoldalú érdekegyeztetés – munkaadók, munkavállalók, kormány – ötoldalúra bővült – gazdasági élet, munkavállalók, civilek, tudomány, egyházak – úgy, hogy a kabinet kimaradt belőle, és csak mint meghívott van nevesítve. Ezzel is jelezve, hogy az NGTT olyan fórum lesz, amelyen érdemi döntések biztosan nem születnek. De még ha a kormány tag is lenne a tanácsban, akkor is nehezen képzelhető el, hogy a 32 szervezet közös nevezőre jusson, például a munka törvénykönyvéről vagy éppen a minimálbérről.
Ahelyett tehát, hogy a változással a kormány egy hatékony és érdemi érdekegyeztetésre alkalmas testületet állított volna fel, egy biodíszletet, egy öncélú, nem hatékony vitafórumot hozott létre. Mindezt csak azért, hogy formailag rá lehessen mutatni: komolyan veszi az egyeztetést. S hogy ez mennyire így van, az is bizonyítja, hogy az OÉT megszűnéséről az érintettek a sajtóból szereztek információt, s az NGTT-ről szóló törvényjavaslat is úgy került az Országgyűlés elé, hogy arról senkivel sem konzultáltak. Ahogyan a volt OÉT-tagok korábban lapunknak mondták: „abban nem vagyunk érdekeltek, hogy a civil szervezetekkel, a környezetvédőkkel vagy az egyházakkal vitatkozzunk a munka világáról, de mi sem akarjuk megmondani, hogy hogyan változzon a védett madarak listája”.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy OÉT-nek egy alkotmánybírósági döntés értelmében több mint két éve már nem volt döntési jogköre semmiben, azaz kizárólag javaslatokat tehetett. Ugyanakkor a kormányzatnak kötelező jelleggel konzultálnia kellett a felekkel a minimálbérről, a szakmai bérminimumról, a bérajánlásról. Majd az OÉT-ben született megállapodás alapján hirdette ki jogszabályban a számokat. Tehát mégiscsak kötelezőnek érezte magára az ott született döntéseket. Jelenleg azonban a legkisebb munkabér és a garantált bérminimum nagyságának megállapítását a kormány saját hatáskörébe vonta, mint ahogyan a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű ügyeket is. A kabinet mondja meg a 300 ezer forint alatt keresők esetében kötelező béremelés mértékét is.
