A szakszervezeti konföderációk képviselői hétfő este, információnk szerint, egységesen úgy foglaltak állást, hogy – bár az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetésével, illetve a hagyományos háromoldalú érdekegyeztetési rendszer felszámolásával nem értenek egyet – a tárgyalási ajánlatot semmiképpen nem utasítják vissza.

A hat konföderáció – a munkavállalói oldal soros elnöke, Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke vezetésével – tegnap késő estig tanácskozott arról, hogy milyen közös álláspontot képviseljenek az új érdekegyeztető fórum alakuló ülésén. Úgy tudjuk, megfogalmazódott, hogy napirend előtt fel kellene vetni: a munka világát érintő kérdésekben továbbra is a munkáltatók és a munkavállalók, valamint a kormány képviselőinek bevonásával kellene egyeztetni.

A Nemzeti Gazdasági és Érdekegyeztető Tanács olyan fórum, amelynek nem tagja a kormány, és ez a legnagyobb baj vele – szögezte le kérdésünkre Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke még a szakszervezeti csúcstalálkozó előtt. Ez szerinte legfeljebb arra alkalmas, hogy a kabinet elmondhassa, milyen kiválóan konzultál a szociális partnerekkel. Egyébként maga is osztja a hivatalos álláspontot, hiszen kormány ennyit még soha nem konzultált az emberekkel – ilyen keveset tényleg nem.

Pataky szerint jó ötlet, hogy stratégiai kérdésekben a társadalom legszélesebb rétegeinek képviselőivel párbeszédet folytassanak, ez azonban nem helyettesíti a konkrét döntések előkészítését szolgáló operatív egyeztetést, amiben ma „erős hiány mutatkozik”. Ha pedig a kabinet komolyan gondolná, hogy széles körű érdekegyeztetési mechanizmusokra van szükség – fogalmazott –, a tanács tagjaként kellene részt vennie ebben a munkában.

A szakszervezeti vezető különben inkább csak „igehirdetésre” számít, és nem érdemi párbeszédre. A szakszervezetek a munka világát érintő kérdésekben egyébként változatlanul ragaszkodnak a hagyományos háromoldalú érdekegyeztetési rendszer visszaállításához, mert a tanács e körben az egyeztetésre alkalmatlan fórum – szögezte le Pataky. A törvény szerencsére nem zárja ki, hogy a testület munkacsoportokat hozzon létre, így létrejöhetne egy olyan grémium, amely átveszi az OÉT szerepét. Kérdéses persze, hogy a kormány mit szólna egy olyan döntés-előkészítő munkacsoport felállításához, amelynek a kabinet is tagja lenne, és ott például kifejezetten a minimálbérről, az új munka törvénykönyvéről vagy a munkavállalókat közvetlenül érintő más kérdésekről tárgyalhatnának.

– A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége már jelezte, hogy az NGTT-n belül szükségesnek látna egy gazdasági albizottságot, hiszen nem biztos, hogy az egyházakat vagy a civil szervezeteket érdemben foglalkoztatja, miként hat a jövedéki adó változása a cégekre – mondta Dávid Ferenc, a szervezet főtitkára. Azt is jó megoldásnak tartaná, ha az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács mintájára létrejönne az Országos Versenyszféra Érdekegyeztető Tanács, amelyben a kormány is tag lenne, mint a közszolgák esetében.

Ennek tervéről a napokban Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke adott hírt, s azt mondta, az ötlet mellett áll a VOSZ, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Liga és a Munkástanácsok. Dávid Ferenc attól sem zárkózna el, hogy ez az NGTT ernyője alatt működjön. A lényeg az lenne, hogy az új rendszerben a munka világával – a többi között a munka törvénykönyve, bérajánlás, minimálbér, munkarend, kompenzáció – kapcsolatos érdemi jogosítványaik megmaradjanak az érintetteknek – mondta.

Hozzátette, az NGTT-nek abból a szempontból van létjogosultsága, hogy széles körben lehessen stratégiai szinten beszélgetni például a zöld gazdaságról, vagy arról, hogy milyen legyen húsz év múlva a nyugdíjrendszer. A szakpolitikáknak azonban nem ez a terepe. – Szerintem már érzik, hogy nem volt jó lépés megszüntetni az OÉT-et, elég lett volna átalakítani, hatékonyabbá tenni – mondta Dávid Ferenc.

Civilek

A Nemzeti Gazdasági és Érdekegyeztető Tanács mai alakuló ülésén a civil oldalt például a Rákóczi Szövetség, a Kommentár Alapítvány, a Civil Összefogás Alapítvány és a Budapesti Szent Ferenc Kórház Alapítvány képviseli. A Rákóczi Szövetség célja egyebek mellett, hogy elősegítse a határon túli magyarság identitásának megőrzését. A Civil Összefogás a magyar civil társadalom érdekkifejezését tűzte zászlajára, és nyilván ennek részeként tiltakozott idén januárban a „magyar nemzetet és kormányát támadó egyes külföldi médiumok összehangolt támadása ellen”.

Egyházak

A társadalmi párbeszéd „legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fórumának” nevezett tanácsban a „külön törvényben meghatározott történelmi egyházak” delegáltjai is helyet kapnak. A megfogalmazás érdekessége, hogy jogi kategóriaként a „történelmi egyház” kifejezés nem létezik. A nyáron zűrzavaros körülmények között elfogadott új egyházi törvény tizennégy vallási felekezetet ismer el egyházként. Lapunk értesülései szerint a tanácsba ennek ellenére csak a katolikus, a református és az evangélikus egyház, valamint a Mazsihisz képviselője kapott meghívást. (Munkatársunktól)

Tiltakozók

Félpályás útlezárásokkal tiltakozik a ma már több mint száz szakszervezetet és civil szerveződést tömörítő – a D-Dayt meghirdető – akcióegység a hagyományos háromoldalú érdekegyeztetési rendszer felszámolása ellen. A Nemzeti Gazdasági és Érdekegyeztető Tanács alakuló ülésének napjára időzítve Kecskeméten, Székesfehérvárott és Veszprémben kell számítani forgalomlassító demonstrációra, és elképzelhető, hogy Debrecenben is lesz hasonló megmozdulás. Úgy tudjuk, hogy ennél több helyen szerettek volna tiltakozni, ám a kezdeményezés nem kapott kellő támogatottságot.