3,3 milliárd végkielégítésre
Az ügyészségnek most harminc napja van arra, hogy eldöntse, kik ellen milyen bűncselekményekért emel vádat, és elkészítse a vádiratot. Ez a határidő legfeljebb 90 napra meghosszabbítható. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője szerint azonban, mivel az ügyben a nyomozást végző főügyészség képviseli majd a vádat, nem valószínű, hogy kimerítik a rendelkezésükre álló teljes időt.
A most lezárt ügyek többségében még a BRFK kezdett nyomozni, azonban Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes 2010. májusi őrizetbe vétele után az ügy illetékességből átkerült a főügyészséghez. A nyomozás végén 21 gyanúsítottal szemben vetődhet fel a vádemelés lehetősége.
Az ügyészség három ügycsoportban vizsgálódott. Egyfelől az úgynevezett „gyanús végkielégítések ügyében” vizsgálták azok törvényességét, illetve a jogszerűtlen esetekben azt, hogy az indokolatlan, olykor törvénytelen kifizetésekért kit vagy kiket terhel büntetőjogi felelősség. Emlékezetes, hogy a BKV-ügyek Szalainé Szilágyi Eleonóra „100 milliós végkielégítésével” kezdődtek. A BKV volt humánpolitikai igazgatója úgy vette fel a tetemes végkielégítést, hogy közben tovább dolgozott a cégnél, az akkori közlések szerint 1,2 milliós fizetésért.
Nem ő volt azonban az egyetlen, aki ekkora összeget „szakított” a cégtől. Bosnyák Gyula volt stratégiai igazgatót szerződése szerint ugyancsak 100 milliós végkielégítés illette volna meg, miután felmondtak neki, a BKV azonban az ő menesztésekor már nem akarta kifizetni a kirívóan magas összeget. Bosnyák perre ment, és első fokon a bíróság jogosnak ítélte a követelését. (A jogerős ítélet tartalmáról nincs információnk.) A BKV 2007 januárjától 2009 augusztusáig 3,3 milliárd forintot fizetett ki végkielégítésekre. Bosnyák százmilliós végkielégítését megalapozó szerződését az a Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettes, egy ideig megbízott vezérigazgató írta alá, aki később részletes terhelő vallomást tett Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesre.
Balogh vallomásából, illetve az azzal a lényeget tekintve tartalmilag egyező, Magyar Nemzetnek adott interjújából tudható, hogy miképpen köttettek bizonyos tanácsadói, beszállítói és megbízási szerződések a városházán. A nyomozás közel 70 cég majdnem másfél száz szerződését érintette. Ezek egy része – Fazekas Géza szavaival élve – felesleges volt, mert vagy soha nem használták fel munkájukhoz a tanácsadók tanácsait, tanulmányait, vagy olyan feladatok elvégzésére kötöttek szerződést, amelyek ellátására megvolt a BKV saját apparátusa. Nem egy szerződést havonta újrakötöttek, így oldották meg, hogy azok végösszege ne lépje túl azt az értékhatárt, amelynél már közbeszerzést kellett volna kiírni, s arra is ügyeltek, hogy az összeg ne legyen akkora (ötmillió forintot ne lépje túl), hogy a szerződést közzé kelljen tenni a BKV honlapján.
Balogh Zsolt interjújából vált szállóigévé a Nokia-doboz mint a korrupció mértékegysége. Egy dobozba 15 millió forint fért el. Balogh elmondása szerint bevett gyakorlat volt, hogy egyes cégek a pályázaton elnyert munka díját később jelentősen felemelték, majd az elnyert megbízás értékének 40 százalékát visszajuttatták a városháza egyes vezetőinek, köztük Hagyónak. Balogh nyilatkozata szerint 2007 áprilisában egymaga közel 70 millió forintot adott át ilyen címen a volt főpolgármester-helyettesnek. Ezekhez az ügyekhez tartozik, bár a cselekmény jellege miatt az ügyészség elkülönítve kezelte a Hagyó ellen zsarolás gyanújával indított eljárást. Ennek előzménye, hogy 2007 novemberében Hagyó állítólag Balogh nyakát átölelve (olykor erősen, már-már fojtogatva) sétálgatott fel s alá a BKV-vezetővel a városháza folyosóján. Hagyó azt kérte Balogtól utóbbi vallomása szerint, hogy legyen kemény, mert itt el kell végezni a dolgokat, s aki nem teszi, annak nincs kegyelem, el kell vágni a torkát.
