A változások az igazságügyi és rendészeti tárca szerint a végrehajtási eljárások egyszerűsítését és gyorsítását szolgálják, vagyis azt, hogy a hitelezők könnyebben jussanak jogos követelésükhöz.

Nyilván ezt szolgálja, hogy az adósokat újabb szankcióval fenyegetik. Aki viszont fegyelmezetten, határidőre kiüríti elárverezett lakását, némi jutalomra számíthat. A kiköltözési „prémium” ötmilliós árverezési értékig három-, öt- és tízmillió között kettő, afelett pedig egy százalék lenne. Így például egy tízmilliós lakás esetén 250 ezer, 15 milliósnál háromszázezer forint ütné a hajléktalanná vált adós markát.

A végrehajtási iratok elektronikus kézbesítése, a végrehajtás ellen benyújtható panaszra nyitva álló határidő nyolc napra rövidítése szintén az ügyek gyorsabb befejezését teheti lehetővé. Az pedig egyértelműen a hatékonyságot szolgálja, hogy a törvény a pénzintézeteket a végrehajtói intézkedések elektronikus fogadására és automatizált feldolgozására kötelezi. Ez azt jelenti, hogy az adós bármely banknál levő számlája elérhető lesz, és arról a mindenkori nyugdíjminimum négyszeresét meghaladó összeget bírósági végzés alapján lehívhatják.

A jogalkotó kifejezetten a társasházaknak kíván kedvezni azzal, hogy változik a követelések kielégítésének sorrendje. Az adóstól lefoglalt javakból és készpénzből először a tartásdíjakat, majd a béreket, illetve a különféle büntetéseket kell megfizetni. Utána viszont már nem az adók következnek, hanem a közös költség, így a köztartozások a sor végére kerülnek.

Változnak az árverés szabályai is. Ha az eljárást azért kell megismételni, mert a licit során a legmagasabb árat ajánló személy nem fizette ki az ingóság árát, s később a dolog csak kisebb összegért talál gazdára, az árkülönbözetet az első licitálónak meg kell fizetnie. Aki tehát óvatlanul tesz ajánlatot, smeggondoljamagát, nemcsak az előleget veszíti el, hanem további fizetési kötelezettség is terhelheti. Ha viszont valamilyen ingóságot végképp nem sikerül elektronikus árverésen értékesíteni, azt a kikiáltási ár korlátlan leszállítása mellett ismét dobra verhetik.

Valamelyest rugalmasabbá válnak az ingatlanárverésre vonatkozó rendelkezések. A kikiáltási ár ötven – lakóingatlan esetében – hetven százaléka alatt továbbra sem lehet árajánlatot tenni, s amennyiben az ingatlan nem talál gazdára, azt a hitelező a tervezet szerint ezen a minimáláron veheti át. Ha viszont nem tart igényt rá, az interneten folyamatos árverezésre vonatkozó hirdetményt tesznek közzé, s már egyetlen érvényes ajánlat esetén is folytatódhat a licit.

Kilakoltatás. Több mint százezer lakáshiteles már legalább kilencven napja nem fizeti a törlesztőrészletét