A Népszabadságnak elmondta: 2014-ben, ha lesz rá politikai igény, a határon túliak listás szavazati jogán túl, „szofisztikáltabb” megoldásról is gondolkodnak. „Butaság. Kacsa. Ezen túlmenően azért is egyszerű cáfolni azokat a híreket, amelyek szerint én lehetnék az Országos Bírói Hivatal elnöke, mert ha valaki megnézi a bírói testületre vonatkozó törvényjavaslatot, akkor világos, hogy a köztársasági elnök a bírák közül javasol elnököt a hivatal élére.

Én is ezt az álláspontot képviseltem kezdetektől fogva. És én ennek a törvényi feltételnek nem felelek meg.” Így cáfolta Áder János azokat a jobboldali sajtóorgánumokbanmegjelent híreket, amelyek szerint a bírói hivatal elnöki posztjának a várományosa lenne.

A fideszes EP-képviselő, aki Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére a választójogi és az igazságszolgáltatási reform koordinátora, a Népszabadságnak egyértelművé tette: lassan a félidejéhez ér a brüsszeli ciklusa, és ha elkezd egy munkát, azt szereti befejezni. Arra, hogy az sem lenne-e elég nagy kísértés, ha Orbán Viktor miniszteri bársonyszéket kínálna neki, Áder János megismételte: „nem tervezem, hogy a brüsszeli munkámat otthagyjam 2014 előtt.

HATÁRON TÚLIAK SZAVAZATI JOGA: 2014 UTÁN VÁLTOZÁS?

A választójogi reformra és a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogára vonatkozó kérdésünkre – Kövér László a listás voks mellett adott volna lehetőséget arra is, hogy egyéni képviselőkre is szavazzanak a határon túliak – Áder János elismerte: valóban két koncepció versenyzett a Fidesz-elnökség előtt. Az egyik, amit Kövér László is képviselt, „kicsit a román mintához hasonlított”: legyen egyéni választókerületi lehetőség, egy úgynevezett „x”-edik körzet a határon túliak számára, és emellett legyen lehetőségük országos listára is szavazni. A másik alternatíva a csak az országos listára való voksolás lehetősége volt. Mindkét koncepció mellett súlyos érvek szóltak – mondta az EP-képviselő. Elmondása szerint a Fidesz-elnökség többsége azért foglalt állást végül a listás verzió mellett, „mert ez az egyszerűbb, jogilag könnyebben kivitelezhető megoldás. Aztán, ha később okosabbak leszünk, és ez a jogintézmény is hosszabb távra tekint vissza, esetleg érdemes lesz egy szofisztikáltabb megoldást választani. Ha az első parlamenti választás után beválik a listás szavazás a határon túli magyar állampolgárok esetén, és eloszlanak azok a félelmek, amelyeket a balliberális oldal, illetve az ellenzék megfogalmazott, akkor érdemes a jogintézmény továbbfejlesztésén gondolkodni. Ha lesz rá politikai igény. Az látszik, hogy ahol már szembesültek ezzel a kérdéssel Európában – Franciaország, Románia, Portugália –, soha nem találták meg elsőre az egyetlen és igaz megoldást, ezért később tovább csiszolták a rendszert. Magyarország késésben van, 21 év után kezdtünk el gondolkodni a kérdésen.

„OLCSÓBB, GYORSABB, TISZTÁBB”

Áder János kezdetektől az egyfordulós parlamenti választás mellett érvelt. Mégpedig azért, mert rövidebb és olcsóbb a kampány, továbbá tisztább politikai viszonyokat eredményez. „Miért eredményezne?”, kérdeztük, mire a fideszes politikus úgy válaszolt: „a koalíció kötési szándékokat világossá teszi a választópolgárok számára, még az első forduló előtt. Arra, hogy az nem volt-e döntő érv a Fidesz-elnökség számára, hogy az erős nemzetközi figyelemmel kísért folyamatban arra törekedjék, hogy az ellenzékkel kompromisszumra jusson, márpedig ők a kétfordulós rendszert preferálnák, Áder János Martonyi János egy „rendkívül szellemes” megnyilatkozásával válaszolt: „emlékszik még arra a vitára, ami az 50-es években zajlott Franciaországban? Akkor álltak át az egyfordulóról a kétfordulós választásra. És a baloldal akkor a demokrácia végét vizionálta”. Másrészt az európai országokban épp a kétfordulós választás számít kivételesnek. „Ennyit a kérdés demokratikus értékekhez való viszonyáról”, jegyezte meg. Munkatársunknak azt az észrevételét, amely szerint a Fidesz azért nem szeretne kétfordulós voksolást, mert nincs olyan szövetségese, aki a második fordulóra visszalépne a javára, Áder János visszautasította,megismételte: az egyfordulós választás olcsóbb, gyorsabb, tisztább.

KOMPENZÁCIÓ VESZTESEKNEK, GYŐZTESEKNEK

Áder János késznek mutatkozott egy gyors kalkulációra, hogy el tudjuk képzelni a kompenzációt egyfordulós rendszer esetén. „Ha azzal számolunk, hogy 100 listás, illetve 100 egyéni mandátum lesz, akkor ötmillió érvényes listás szavazat esetén egy mandátumhoz átlagosan ötvenezer voksra lesz szükség. Ha ehhez hozzáadunk hárommilliós nagyságrendben töredékszavazatot, akkor nyolcvanezer szavazat kell egy plusz listás mandátumhoz”. A politikus emlékeztetett, miután kompenzációs lista nem lesz már 2014-ben, a Fidesz-javaslat szerint az egyéni választókerületekben keletkező töredékszavazat rákerül az adott párt országos listájára, és így az „össz-szavazatmennyiség” után jár a mandátum. Az egyéni választókerületben pedig két módon keletkezik töredékszavazat (ami felkerül az országos listára): a vesztes, azaz a 2., 3. stb. képviselőjelöltekre leadott szavazatok után, de a győztes képviselő is „hoz” pártjának a listájára voksokat: azokat a szavazatokat, amelyek a parlamenti mandátumának a megszerzéséhez szükséges szavazathatár felett voltak. „Ez olasz módszer”, árulta el a fideszes politikus.

KISEBBSÉGI SZÓSZÓLÓ

„A túl sok kedvezmény indokolatlan. De a mandátumszerzéshez szükséges reális kedvezményt biztosítani kell”, mondta Áder János a nemzeti és etnikai kisebbségek számára biztosított parlamenti képviselet kapcsán. Arról elmondása szerint még folyik a vita a Fideszen belül is, hogy a kedvezmény az egy parlamenti hely megszerzéséhez szükséges szavazatszám 50 százaléka vagy egyharmada legyen. Az új választójogi rendszerben létrejönne a kisebbségi szószóló intézménye, ezzel minden a választásokon indult kisebbségnek lenne valamilyen parlamenti képviselete is, még akkor is, ha nem kerül be az Országgyűlésbe. A kisebbségi szószóló a szavazati jogon kívül minden más parlamenti tevékenységet elláthatna.

Áder János nem csomagol