A minősített vesztegetéssel és befolyással üzérkedéssel meggyanúsított személyek között nemcsak vállalkozók vannak, de 15 adóhivatali dolgozó is található. A szervezetet egy korábbi adóhivatali vezető mozgatta, aki, miután távozott a APEH-től, régi kapcsolatait felhasználva közvetítőként működött egykori kollégái és az ügyfelek között.

Az ügyben még tavaly nyáron indult nyomozás a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon (FMRFK), az első akcióban nyolc helyszínen tartottak házkutatást, köztük hat adóhivatali dolgozónál. A vizsgálatba később bekapcsolódott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) biztonsági főosztálya, az idén tavasszal pedig a Központi Nyomozó Főügyészség vette át a nyomozás irányítását.

Fazekas Géza ügyészségi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, titkosszolgálati eszközöket is bevetve sikerült felderíteni a teljes elkövetői kört, így október 6-án egy átfogó akció keretében kilenc személynél 13 helyszínen tartottak újabb házkutatásokat, egyúttal hét újabb gyanúsításra is sor került. Négy főt – köztük három NAV-alkalmazottat – őrizetbe vettek. Fazekas Géza hozzátette, hogy a házkutatások során lefoglalt dokumentumok igazolták a nyomozók gyanúját, az őrizetbe vett személyek közül ugyan többen is megtagadták a vallomástételt, illetve panaszt tettek a gyanúsítás ellen, ám volt, aki feltáró jellegű beismerő vallomást tett. Jelenleg csak egy gyanúsított – N. Lajos, a bűnbanda feje – van előzetes letartóztatásban.

Szelle László, az FMRFK gazdaságvédelmi osztályának nyomozója elmondta, az ügyfelektől érkező kenőpénzeket a bűnbanda feje továbbította az adóhatósági alkalmazottaknak. A „megrendelők” a legkülönbözőbb adóhatósági eljárások befolyásolását „vásárolták meg” alkalmanként 200-300 ezer forintért. Előfordult ennél nagyobb öszszegű – egymillió forintot is meghaladó – jutalmazás is, de volt, aki értékes ajándékokkal igyekezett elnyerni az adóhivatal munkatársainak jóindulatát. A fehérvári központú regionális szervezetből 15 NAV-dolgozót – köztük négy osztályvezetőt – szerveztek be.

Akadt olyan vállalkozó, aki az „extra prémiummal” fizetési könnyítést harcolt ki a cégének,mások az illetékkiszabásnál kaptak kedvezményeket, de külön tarifája volt az adóbírságok fű alatti mérséklésének vagy az adóellenőrzések elkerülésének is. Külön szolgáltatásnak számított, hogyha valaki – miközben a saját cégét megvédte az adóhatósági eljárásoktól – jó pénzért rászabadította a konkurens vállalkozásokra az adóhivatalt.

A rendszer úgy működött, hogy N. Lajos összehozta az ügyfeleket Sz. Józseffel, a hivatal hátralékkezelési ügyintézőjével, akivel közösen eldöntötték, hogy az adott ügybenmelyik adóhivatali kollégát kell bevonni a „megrendelő” igényeinek kielégítéséhez. Később a kidolgozott haditerv alapján „elsikálták” az ügyeket. A bűnszervezet a két és fél éves tevékenysége során több mint 100 millió forinttal károsította meg az államot, a megvesztegetett adóhivatali dolgozók pedig összesen több mint tízmillió forintot fogadtak el kenőpénzként.