Vágatlan „visszaélés”

Nyilvánosságra hozták a Gyurcsány Ferenc gyanúsítotti kihallgatásáról készült vágatlan videofelvételt, amelyből a Sukoró-ügyről nem derült ki semmilyen új tény. Legalábbis olyan biztos nem, amely bármilyen módon utalna arra, hogy a telekcsere vagy a kaszinókoncesszió ügyében történt-e bármilyen bűncselekmény, s ha igen, akkor milyen. A csaknem 38 perces vágatlan anyagból azonban kiderült, hogy formálisan mivel gyanúsítják a volt kormányfőt, s maga az anyag igen beszédes a büntetőeljárás természetét illetően is. Elég jól kirajzolódik abból a Gyurcsányt vádló ügyészek gondolkodása is.

Magára a vágatlan felvételre furamód nem túl sokan voltak kíváncsiak, néhány száz főt regisztrált a You Tube videomegosztó portál számlálója – ezt tudjuk be annak, hogy Gyurcsány vallomásáról készült egy rövid, kétperces videó is. A felvétel, amely az esetleges vádemelés esetén a bíróságon a papíralapú jegyzőkönyveket is helyettesítheti, ezzel együtt több szempontból is érdekes. Például azért, mert a gyanúsítás közlése alapján semmi nem derült ki arról, mire jutott a Központi Nyomozó Főügyészség a több mint két éve tartó nyomozása során, amelyet különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indítottak. Végre kiderült az is, hogy hiába próbálta minden, az üggyel kapcsolatos politikai és hatósági kommunikáció azt sugallni, hogy a volt miniszterelnök neve is ilyen bűncselekmények miatt merült fel az eljárásban, a valóság az, hogy Gyurcsányt hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Erre is elég nyakatekert jogi okfejtés alapján kerülhet sor – ez derült ki, amikor Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője felolvasta a tényállást, majd közölte a gyanúsítást. Ennek érdekessége, hogy az üggyel kapcsolatban nem sorol fel bizonyítékokat, csupán eddig ismert eseményeket említ tényszerűen, továbbá a kormányzati működést és közigazgatást szabályozó jogszabályokat. A gyanú közlése alapján Gyurcsány terhére azt róják, hogy utasította az MNV-t és a Pénzügyminisztériumot arra, hogy hajtsák végre a telekcserét, és írják ki a kaszinókoncessziót. Az már ismert vita, hogy a feladatkijelölés értelmezhető-e utasításként, ám az ügyészség szerint a törvények megszegése ott érhető tetten, hogy a kormány programjában és munkarendjében sehol nem találják azokat a pontokat, amelyből a vitatott tranzakciók levezethetők lennének. (Noha a kormányprogramban bizonyára szerepelt a munkahelyteremtés és a beruházások ösztönzése. – A szerk.) Azt is Gyurcsány terhére róják, hogy az eljárás eredményeképp mellőzték a versenyeztetést.

A hallottak alapján a gyanú érezhetően arra épül, hogy az egykori miniszterelnök utasítására az apparátus vezetői a törvényeket és az esküjüket is megszegik. Gyurcsány egyébként rezzenéstelen arccal hallgatta végig az ügyészeket, ám amikor megszólalt, nem tudta leplezni feldúltságát. Vallomást csak formálisan tett, azaz védekezésül nem hozott fel semmit, de az ügyészek szemébe mondta, hogy azok álláspontja szerint megszegik az esküjükben vállalt pártatlanságot. Válaszul Keresztes Imre figyelmeztette a hamis vád tilalmára, amire a volt kormányfő azt mondta, hogy a főügyész indítson eljárást ellene, ha akar. Erre azonban nem került sor. A kihallgatás végén Gyurcsányt „rabosították”, azaz adatai bekerültek a bűnügyi nyilvántartásba.

Gyurcsány Ferenc családtagjaival érkezett a főügyészség épületéhez
Gyurcsány Ferenc családtagjaival érkezett a főügyészség épületéhez
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.