Oltyán Sándor, a Szarvasi Rendőrkapitányság vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság felnagyítja a megtörtént állatlopási esetek számát. Gyomaendrődről két alkalommal összesen öt marhát vittek el. Kondoroson meghiúsult a tolvajok akciója, mivel a gazda tetten érte őket. Hajdú Antal, a Békéscsabai Rendőrkapitányság vezetője hangsúlyozta: nem öten, hanem hárman voltak a tolvajok, és nem történt személyi sérülés. Dulakodás igen – a gazda mobiltelefonon hívta a feleségét, aki gépkocsival érkezett a helyszínre. A tolvajok, akik a tehenet hátrahagyva menekültek a helyszínről, azt hitték, őértük jött az autó, és be akartak szállni. Ekkor történt egykét ütés és rúgás – kölcsönösen. A támadók kiléte még tisztázatlan.

Lakossági fórum Kardoson rendőri tájékoztatással

Hajdú Antal szerint tévedés, hogy Romániába viszik a lopott állatokat. Korábban sok választási malacot és süldőt vittek ki a szomszéd országba –most azonban inkább onnan hoznak marhákat. Újabban ugyanis Törökországból komoly kereslet jelentkezik olyan szarvasmarhákra, amelyek bizonyosan Magyarországról származnak. Ez a piaci helyzet a bűnözőket is ösztönzi: elképzelhető, hogy török exportra kerülnek a lopott marhák, illetve hamis papírokkal azoknak egy része is, amelyeket Romániából hoznak be Magyarországra.

Ahhoz, hogy a tolvajoknak könnyű dolguk legyen, gyakran a későbbi károsultak is hozzájárulnak. Azon a helyen, ahonnét húsz birkát loptak, „a szokásos módon, madzaggal” volt bekötve a karám ajtaja. Másutt éjszakára is kint hagyták legelni a tehenet. A tanyatulajdonosok nemritkán maguk kínálják fel a lehetőséget, hogy idegenek kikémleljék a ház környékét. Örömmel fogadják ugyanis, ha különféle házalók nagyon olcsó tűzifát, vetőmagot vagy műtrágyát kínálnak nekik. Volt olyan károsult, akitől kétszer is érdeklődött olyan ember, akitől korábban gyanús eredetű, olcsó árut vásárolt, hogy nincs-e eladó tehene – aztán eltűnt a tehén.

Kis Péter, a Békés Megyei Rendőrfőkapitányság bűnügyi igazgatója hangsúlyozta: az úgynevezett csicskatartásnak valószínűleg nincs köze a szervezett állatlopásokhoz. A kisebb termény-, élelmiszer- vagy falopások egy része írható például a kardosi tanyavilágban élő, a szarvasi állattartási rendelet miatt a kisvárosból kiköltöző állattartók által a tanyájukon tartott, csicskának vagy csicskásnak nevezett hajléktalanok számlájára.

A csicskatartás a békési rendőrök szerint nem csupán az ő megyéjükben létező jelenség, hanem a vidéki hajléktalanság megjelenési formája. A nyilvánosság előtt azért kötődött hozzájuk, mert Szarvas környékén ők próbáltak meg először fellépni ellene. Ha bántalmazzák, fenyegetik ezeket a létalapjukat vesztett embereket, vagy elveszik a pénzüket, és ez a rendőrség tudomására jut, akkor eljárást indítanak. Az eddigi esetekből azonban drámai sorsok bontakoznak ki: például olyan embereké, akik fiatalkorukban elhanyagolták a családjukat, most pedig azok nem akarják befogadni őket. De ezek az emberek nem akarnak beköltözni a szociális otthonba sem. Ha mégis elviszik őket, többnyire rövid időn belül visszaszöknek a „csicskatartóhoz”.

Arra a kérdésre, hogy súlyosbodik-e a közbiztonsági helyzet, a Békés megyei rendőri vezetők azt válaszolták: a helyzet térségenként, akár falvanként is változik, de van mód arányos, megfizethető eszközökkel védekezni. Ők igyekeznek a bűnmegelőzés módszereiről felvilágosítani a lakosságot. Ahol megfogadják a tanácsaikat, mint például a Kardos szomszédságában lévő Csabacsűdön, ott jóval kevesebb a bűncselekmény. A mostani állatlopás-sorozat valószínűleg egy meghatározott bűnözői csoporthoz kapcsolódik, ahogyan a korábbi, többezres libalopások is, amelyek tetteseit rács mögé juttatták. Biztosak abban, hogy a mostani sorozatnak is a végére járnak. Szerintük nincs életveszélyben, aki megpróbálja tetten érni a tolvajt: a bűnözők pontosan mérlegelnek, és egy marha áráért nem kockáztatnak akár életfogytig tartó büntetést.

Arra a kérdésre, hogy milyen társadalmi problémák vezetnek a közbiztonsági helyzet romlásához, és jogos igény-e, ha a becsületesen dolgozó emberek a jövőben is nyitott ajtó mellett szeretnének aludni, Hajdú Antal, a Békéscsabai Rendőrkapitányság vezetője azt felelte: erről nem akarnak véleményt mondani, mert a bonyolult kérdéskör nagyobbik része nem a bűnüldözők hatáskörébe tartozik.