Beláthatatlan események előtt a BKV
Bár a határidő a múlt héten már lejárt, a fővárosi önkormányzat vezetőit még mindig nem hívták egyeztetésre a BKV jövőjéről a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba. Holott a közlekedési cég adósságrendezésének ez volt a feltétele. Az idő sürget, a hitelek lassan lejárnak. A márciusban esedékes 1,2 milliárdra sikeresen kért halasztást a BKV. A 6,5 milliárdos folyószámlahitelre meghirdetett közbeszerzési eljárás viszont eredménytelenül zárult. Egyetlen bank sem akadt, amely állami garanciavállalás nélkül hitelezne.
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója azt sem titkolja, hogy 6,5 milliárd még mindig hiányzik a BKV idei büdzséjéből. Eredetileg tízmilliárd volt a hiány, de a régi orosz metrókocsik felújítását elnapolták, abban bízva, hogy az Alstom még a szükségessé váló javítások előtt leszállítja a szerelvényeket. Kocsis István azóta leköszönt BKV-vezér 8,8 milliárd forint hiánnyal számolt. Ráadásul úgy, hogy 25 milliárd forint vissza nem térítendő állami-fővárosi többlettámogatást tervezett be a költségvetésbe.
Talán ezzel akarta megelőzni azt, hogy az Állami Számvevőszéknek a BKV gazdálkodását vizsgáló ellenőrei rajta is számon kérjék, amit elődein: miért nem érvényesítette a fővárossal szemben a cég közszolgáltatási szerződésben rögzített jogos kompenzációs igényét? A 2004-es kontraktus alapján ugyanis a BKV-t minden évben megillette volna az általa nyújtott szolgáltatás ellenértéke. 2005-ben ugyan próbálkoztak a pénz behajtásával, de a Fővárosi Közgyűlés nem hagyta jóvá a 34,5 milliárd forintra rúgó követelés kifizetését. A következő években már kísérletet sem tett erre a BKV. Az ÁSZ számításai szerint a társaság évente 31,6–38,7 milliárd forinttól esett el így 2005 és 2012 között. Csakhogy Budapestnek sem lehetősége, sem kedve nem volt fizetni. Úgy vélte, a szolgáltatás jó részét nem a fővárosiak veszik igénybe, így az államtól joggal várnának pénzügyi segítséget. Így csúszott a cég a hitelfelvétel-kormányzati adósságrendezés ördögkerekébe.
– A BKV olyan problémahegy, amelynek lebontására Budapest önmagában nem képes. Az önkormányzat legfeljebb jövő nyárig képes ellenállni a cég adósságnyomásának. Az utána következő események teljesen beláthatatlanok – jelentette ki tegnap Tarlós István főpolgármester, aki egyebek mellett erről kívánja tájékoztatni Orbán Viktor miniszterelnököt a következő napokra tervezett beszélgetésükön. (Augusztus végén csak a kormány által biztosított kilencmilliárd forint mentette meg a céget a fizetésképtelenségtől.) Tarlós vélhetőleg a kormányfő beavatkozását kéri a fejlesztési tárcával folytatott játszmában is. Fellegi Tamás miniszter ugyanis a minap megüzente, hogy a főváros ne is álmodjon 118 milliárdos villamos- és busztenderről, hiába írta alá néhány nappal korábban Völner Pál államtitkár az 1-es és 3-as villamos fejlesztési projektjének támogatási szerződését. A pálya épülhet ugyan, zömében uniós forrásból, de a rajta közlekedő villamosokra már nem futja. A jelenlegi uniós költségvetési ciklusban összesen nem költhetnek többet közlekedésre 98 milliárdnál. Ebből pedig mások is szeretnének részesedni.
György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes úgy véli, akadna még uniós pénz, ha a tárca jobban keresné. Így például jelentős összegeket különítettek el autópálya-építésre, ám a következő években aligha indítanak ilyen programot. Az itt-ott zárolt források megnyitásával csaknem 500 milliárd forint állna a költségvetés rendelkezésére, amelyből futná a fővárosi közösségi közlekedés európai színvonalra emelésére.
György István egyébként a BKV hiánykerülő finanszírozására is talált pénzt. A közösségi közlekedést terhelő áfa öt százalékra csökkentése tízmilliárdot, az agglomerációs szolgáltatások költségeinek megtérítése 2,4 milliárdot, míg a fogyasztóiár-kiegészítés valós szintre emelése további tízmilliárdot hozna a BKV-nak. Csakhogy ennek éppen az ellenkezője történik. A vidéki városvezetők ugyanis törvénymódosító javaslatukban lakosságszám alapján számított közlekedési árkiegészítésre tettek javaslatot. Ennek révén több vidéki városban csökkenne a bérletek ára a túlfinanszírozás okán, Budapesten viszont a jelenlegi árak mellett növelné a BKV hiányát. Tarlós István szerint a fogyasztóiár-kiegészítés új számítási rendje a jelenleginél sokkal igazságtalanabb lenne. A városvezetés álláspontját ezúttal a kerületi polgármesterek is osztják.
