Tudományosan is alátámasztható a GMO-mentesség
A cikkben szereplő felvetések nyomán többirányú vita indult a sajtóban, amelyben a legnyomósabb érv az volt, hogy az alaptörvényben szereplő tilalom az uniós szabályokba ütközhet. A lapunk által megkérdezett jogi szakértők szerint ugyanakkor az alkotmány vitatott rendelkezése az EU-joggal és a magyar alkotmány egészével is összhangban van.
Az EU létrehozásáról szóló szerződés szerint minden olyan hatáskör, amelyet az alapszerződések nem ruháztak az unióra, a tagállamoknál marad. Az EU működéséről szóló szerződés meghatározza az unióra átruházott kizárólagos hatásköröket és a tagállamokkal közös hatásköröket. (A tagállamok alkotmánya belső szuverén ügy maradt.) A GMO-kkal kapcsolatban a belső piac mint közös hatáskör a hivatkozási alap.
Az EU belső piacán nincs általános tilalom aGMO-árukra, és a tagállamok között tilos minden mennyiségkorlátozás a behozatalra vonatkozóan – kivéve azokat a szűkítéseket, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol (ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei).
A megosztott hatáskör elve alapján a belső piacot érintő intézkedésekben a tagállamoknak van saját szabadsága is, de az unió jóváhagyásához kötötten (ezeket a lépéseket az úgynevezett védzáradékok rögzítik). A magyar GMO-mentességet 2005-ben hagyta jóvá a bizottság, elfogadva a magyar indokokat (nem örök időkre, azaz felülvizsgálható módon).
Az új alaptörvény nem az egészséghez, hanem az egészséges környezethez való jogból vezeti le a GMO-tilalmat. Ez egyes vélemények szerint azért lehet alkotmányellenes, mert a törvényszöveg más pontjai tudományos kérdésekben a tudományos testületekre (és nem a törvényhozókra) bízzák a döntést. Csakhogy a jelenleg érvényben lévő, Brüsszel által elfogadott magyar GMO-moratóriumot a magyar szakértők olyan tudományos érveléssel és bizonyítékokkal támasztották alá, amelyek szerint a Pannonökorégió természetes flórájára és faunájára (azaz a környezetre) a génkezelt haszonnövények tényleges veszélyt jelentenek. Vagyis az alaptörvény valójában egy létező és jogilag is védhető tudományos álláspontot rögzített a GMO-k kitiltásával.
Semjén is GMO-ellenes
Alkotmányellenes az alkotmány? című cikkünkkel kapcsolatban a Miniszterelnökség az alábbiak közzétételét kérte: „Az alkotmányba a KDNP támogatásával került be a GMO-mentesség, amit a párt programtézisei is kifejezetten tartalmaztak. A frakciószövetségen belül Semjén Zsolt markánsan képviselte a KDNP-álláspontot. A párt elnöke egyetlen GMO-hoz köthető multicéggel vagy annak képviselőjével sem találkozott, velük semmilyen kapcsolatban nem áll.”
