Kilenc megyében összesen csaknem ötszáz közfoglalkoztatott vesz részt a határvonalak tisztításában –közölte a közfoglalkoztatási program kommunikációs felelőse az MTI-vel. Samu Attila közleménye szerint úgynevezett határnyiladékot kell azokon a határszakaszokon kialakítani, ahol a határvonal sűrű növényzeten vagy más, a rálátást gátló terepviszonyok között halad.

A határnyiladék az osztrák és a szlovák határon egy-egy méter, a horvát, a szerb és a szlovén határszakaszon 2,5-2,5 méter, a román és az ukrán szakaszon pedig 3-3 méter szélességű sáv az egymással szomszédos államok szárazföldi területén. Az államhatár hossza 1538 kilométer, a magyar területen álló határjelek száma 2611 darab.

A terv megvalósítása nem lesz kis feladat: ezer kilométernyi határszakaszra kell eljuttatni azt az ötszáz embert. Minden két kilométerre egy főt. Esetleg úttalan utakon, erdőkön, mocsarakon át. Logikus persze, hogy a határokhoz közeli településekről verbuválják a közmunkásokat. Amúgy az is érdekes, mennyi időre oldották meg annak a félezer embernek a foglalkoztatását, s mennyiben segítenek nekik abban – amit a foglalkoztatásért felelős államtitkár többször hangsúlyozott már –, hogy visszatérhessenek az elsődleges munkaerőpiacra.

Vajon milyen érdeklődés mutatkozik a versenyszférában a határnyiladék-tisztító munkások iránt? Túl nagy találékonysággal egyébként a közfoglalkoztatás felelősei egyelőre nem vádolhatók: kizárólag olyan ötletekkel álltak elő, amelyekkel a munkanélkülieket olyan tevékenységre kényszerítik, amelyek gépekkel sokkal hatékonyabban és olcsóbban lennének elvégezhetők. Ilyen például a belvízelvezető csatornák rendbetétele vagy a közterületek karbantartása.