D-Day - Két egyenruhás védi a demokráciát az aktuális hatalom ellen
Csütörtökön a Clark Ádám téri ülősztrájkkal indult, és a mintegy hetven ágazati szakszervezet s civil szerveződést tömörítő akcióegység által meghirdetett D-Day akciósorozat fő attrakciójának számító nagygyűlésen képviseltették magukat a diákok és a nyugdíjasok szervezetei is.
A szombati rendezvényen a rendőrség szerint tízezren vettek részt, a szervezők viszont inkább ötvenezerre becsülték a megjelentek számát. Az igazság valahol a kettő között lehet, mindazonáltal tény: a tavalyi választások óta ennyien bizonyosan nem vonultak utcára azért, hogy kifejezzék nemtetszésüket az aktuális hatalom politikájával szemben.
A szakszervezeti mozgalom megosztottsága ezúttal is tetten érhető volt, hiszen a nagygyűlésen a hat nagy konföderáció közül csak a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma vett részt, ám a hivatalosan távol maradók tagszervezetei közül is képviseltették magukat. Azoknak, akik a fenntartásaikat fogalmazták meg, annyiban igazuk van, hogy nem hagyományos szakszervezeti megmozdulásról volt szó: az akcióegység, amelyhez múlt szombatig mintegy száz különféle szerveződés csatlakozott, nem kizárólag a munka világát érintő követeléseket fogalmazott meg. A szerveződés a munkavállalói jogok – például amunka törvénykönyvéről folytatott egyeztetés igénye vagy a korengedményes nyugdíj intézménye – mellett már az általános emberi jogokat, a demokratikus alapértékek megőrzését is zászlajára tűzte. Ez szereptévesztés lehet, ám az akcióegység vezetői – amint a szerveződés egyik prominense korábban lapunknak nyilatkozta – tudatosan választották ezt az utat.
Egyértelműen ezt jelzi, hogy szombaton Kónya Péter, az akcióegység egyik vezetője, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke – a résztvevő szervezetek számára is váratlanul – bejelentette: megalakítják a magyar szolidaritási mozgalmat. Hangsúlyozta: a lengyel Szolidaritás 1980 augusztusában alakult meg, és hamarosan tízmilliónyian csatlakoztak a gdanski hajógyári munkásokhoz, és ezzel létrejött Európa legnagyobb civil szerveződése, amely elsöpörte az aktuális hatalmat. Kónya hangsúlyozta: a rendszerváltozás óta a politikai pártokmegosztották az országot, és erre családok és baráti kapcsolatok „mentek rá”. Ő nem ilyen országban akar élni – fogalmazott –, ezért mindenkit arra kér: csatlakozzanak ehhez az új tömegmozgalomhoz a szakszervezetek, a civil szerveződések és a magánszemélyek, hogy „jobb, élhetőbb, demokratikusabb” Magyarországot hozzanak létre.
„Ha nem hibázzák el, övék lehet ez a pálya” – kommentálta az eseményeket blogjában Török Gábor politikai elemző, aki úgy véli, az akcióegység vette át a pártok szerepét. Szerinte elemi igény van Magyarországon az új, hitelesnek és hihetőnek tűnő arcok iránt – utalt Kónyára, illetve az akciószövetség másik ismert vezetőjére, Árok Kornélra, aHivatásos Tűzoltóságok Független Szakszervezetének vezetőjére. Kétségkívül furcsa ugyanakkor, hogy két egyenruhás kél a magyar demokrácia védelmére.
A kormány álláspontja az ország megújításával, átalakításával, egy új munka törvénykönyve megalkotásával, valamint a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjakkal kapcsolatban nem változott meg – közölte még múlt pénteken a kormányszóvivői iroda. A közlemény szerint Magyarország demokratikus jogállam, a kormány elismeri minden munkavállaló és szervezet alkotmányos jogát a sztrájkhoz. Tüntetéshez minden szakszervezetnek és civil szervezetnek joga van, a kabinet ugyanakkor mélységesen sajnálja, hogy „egyes szakszervezeti vezetők nem az emberek érdekeit képviselik, hanem saját politikai ambícióikat helyezik előtérbe”.
