Pósfai Péter levelében azzal a szeptember 19-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározattal indokolja ezt a döntést, amelyben a kormány a jövő évi költségvetési egyensúlyt megtartó intézkedések részleteit taglalja a zárolástól kezdve a maradványmegtartási kötelezettségen át, a szerződéskötési tilalomig bezárólag. Az OH e levél szerint ugyan kezdeményezte a tilalom feloldását, hogy a jogszabályban előírt kötelezettségeit – például a tételsorok előállítását – teljesíthesse, egyelőre azonban nincs pénz. „Még egyszer köszönöm, hogy diákjaink, iskoláink érdekében addig is folytatják az érettségihez kötődő feladatok végzését” – zárul Pósfai Péter üzenete.

Az érettségi tételsorokkal kapcsolatos feladatokatmég a szocialistaHiller István miniszteri ideje alatt racionalizálta a kormány. Korábban ugyanis többen támadták az oktatási tárcát azzal, hogy rengeteg a felesleges vizsga. És valóban így volt: horvát nyelven testnevelés, euritmia, pünkösdista hittan, „zene angolul” – ezek mindmind olyan tárgyak voltak, amelyek csak néhány érettségizőt érintenek.

A vizsgatárgyak száma azért is tűnik ennyire magasnak, mert a Magyarországon élő nemzetiségek letehetik saját nyelvükön is az érettségit, és a két tannyelvű gimnáziumokban elérhetőek a tárgyak az ott oktatott idegen nyelven is. A 2009-ben hozott módosítás értelmében viszont most már csak azokból a vizsgatárgyakból lehet emelt szinten érettségizni, amelyeket „a felsőoktatási törvény, mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyat nevesít”.

Így a racionalizálás elsősorban az emelt szintű érettségi tárgyakat érintette: míg 2010-ben 89 tárgyból, idén tavasszal már csak 57 tárgyból tettek a diákok ilyen érettségit. Valamennyit csökkent a középszinten is a tárgyak száma, 196-ról 191-re.

Már ezekből a számokból is következik, hogy az érettségi tételek kidolgozása bonyolult és nehéz feladat. Több hónapon át dolgoznak rajta a szakemberek, a nyelvi tárgyaknál felolvasókkal és idegen nyelvi lektorokkal dolgoznak együtt. A nagyobb tantárgyaknál történelem-, matematikaés magyar csúcslektorok ellenőrzik a végleges tételeket. Így a költségtakarékosság jegyében most több száz érintettől várják el az ingyenmunkát. A tételek készítőire óriási felelősség hárul: túl azon, hogy titoktartási kötelezettségük van, úgy kell összeállíta niuk a feladatsorokat, hogy az egyszerre mérje a tanuló készségeit, képességeit, megszerzett tudását. Ezt a szakértelmet most nem akarja a kormány honorálni, ami – állítják az érintettek – veszélyezteti az érettségi vizsgák biztonságát és minőségét egyaránt, egyszerűen csak abból a tényből kiindulva, hogy a rendszer maga lazul.

Ugyanakkor az elhivatottságról tanúskodik, hogy az ingyenmunkát egyelőre zokszó nélkül végzik a bizottságok: a középiskolai tanulmányi verseny esetében e hét elején kellett a feladatsorokat leadni, és ezt a szakemberek most még szó nélkül megtették. Az Oktatási Hivatal elnöke lapunknak nem cáfolta, hogy a tételkészítő bizottságokban dolgozó szakértők jelenleg nem kapnak javadalmazást munkájukért. Elmondása szerint ennek oka az a szeptember 19-énkihirdetettkormányhatározat, amely szerződéskötési és hosszabbítási tilalmat rendel el a költségvetési egyensúly érdekében. Princzinger Péter hozzátette, hogy a tilalom alól rendkívüli indokkal felmentés kérhető, és a szóban forgó levélben jelzik is a szakértőknek, hogy az OH kezdeményezte is a tilalom feloldását. És egyben türelmüket kérték az engedély megkapásáig.

Biztonságos?

2005-ben, a kétszintű érettségi első évében a tételek kiszivárogtak, s az ügy óriási botránnyá dagadt. Magyar Bálint akkori oktatási miniszter ezért átalakíttatta az OH Báthory utcai épületében az érettségi és versenyszervezési osztályt, sok pénzből felújíttatta a biztonsági rendszert. Csakhogy hiába fordítottak néhány éve sok közpénzt az épület, és a számítógépek biztonságára, az új kormány hatalomra lépése után azonnal átköltöztette az osztályt az államtitkárság Szalay utcai épületébe, ahol viszont, úgy tudjuk, nincs elég hely. Ráadásul a kényszerű költözést az osztálynak éppen az érettségi időszak kellős közepén, vagyis az írásbeli és szóbeli vizsgák között kellett lebonyolítania, ami komoly zavarokat okozott. Félő, hogy nincs megfelelő biztonsági rendszer. Princzinger Péter erre a felvetésünkre úgy reagált, a Szalay utcai épületben is biztosított „a titkos dokumentumoknak a minősített adat védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelő kezelése”.

Hozzátette: a költözés költséghatékonyság miatt történt, és nem az OH döntése volt.