MSZP: még nem szakítottak, de már készülnek az indoklással
Öt parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte az MSZP, például annak kiderítésére, hogy fideszes politikusok milyen szerepet játszottak a 2006-os zavargásokban, melyek az önkormányzatok eladósodásának okai, illetve mi akadályozza a gyermekszegénység elleni program megvalósulását. A kezdeményezésről Mesterházy Attila pártelnök beszélt, egyúttal kérve Lázár János fideszes frakcióvezetőt a kezdeményezések támogatására.
Az öt vizsgálóbizottságból kettőt (kolontári iszapkatasztrófa pénzadományainak sorsa, banki különadó áthárítása) korábban a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform (DKP) szorgalmazta a szezonnyitó frakcióülésen. A volt kormányfő szervezetének kezdeményezése ezúttal megkapta az MSZP felsővezetésének egyértelmű és konkrét támogatását, a november 12-i kongresszuson módosítandó alapszabállyal kapcsolatban tett javaslataik viszont csak részben. Legalábbis azok beépítésének mikéntje vita tárgyát képezik párton belül.
Az MSZP alapszabály-módosításának módja és tartalma Gyurcsányék részéről a szocialista pártból való kilépés kiváltó oka lehet.
A DKP korábban már többször is világossá tette: a novemberi kongresszusig még van esély a „radikális változásokra”, de már most vannak fenntartásaik a megvalósulást illetően. Az bizonyos, hogy a DKP a korábban benyújtott alapszabály-koncepcióját végül visszavonta, és csak a pártszavazásra felterjesztett hat kérdésben javasolja a pártalaptörvény módosítását. Ennek témái a következők voltak: lehessen-e közvetlenül megválasztani az MSZP elnökét és megyei vezetőit; kelljen-e minden vezető tisztségviselőnek külön vagyonnyilatkozatot tennie; kapjon-e szélesebb körű nyilvánosságot a gazdálkodás és ne lehessen egynél több választott tisztséget betölteni országos és megyei szinten.
Az MSZP elnöksége a pártszavazás érvénytelensége és eredménytelensége ellenére is jelezte: a kongresszus asztalára teszik a kérdéseket.
Harangozó Tamás, az MSZP alapszabály-szerkesztő bizottságának vezetője a Népszabadságnak azt mondta: hivatalos levélben kérte Gyurcsányékat, hogy a pártszavazás kérdéseit adják be formailag megfelelő, szövegszerű módosító javaslatok formájában.
„Egy egyszerű e-mailt kaptam csak rá válaszul, amelyben mindössze annyit közöltek: a hat kérdést igennel megválaszolva akarják viszontlátni az alapszabályban. Bizottságunk így kénytelen volt saját megoldásokat keresni. Le kell viszont szögezni, hogy ha ez a játék arról szól, hogy utólag majd azt fogják mondani: ők nem így akarták viszontlátni a megoldásokat, akkor egyértelműen csak egy politikai játszmáról van szó és nem az alapszabály érdemi megreformálásáról” – fogalmazott Harangozó.
Hozzátette: mindegyik témakört koncepcionális javaslatként beépítették, egyedül a pártelnök és megyei elnökök közvetlen megválasztását teszik különálló javaslatként a kongresszus asztalára, mert az szerintük nem illeszkedik az MSZP „működésébe és koncepciójába”.
Varju László, a DKP igazgatója lapunk megkeresésére ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a közvetlen elnökválasztás az egyik sarkalatos pontja a reformelképzelésüknek, amit nem beépíteni „nagyon helytelen lenne”. Varju elmondta, hogy ha kell, szövegszerű javaslattal is tudnának élni, számukra ez nem „presztízskérdés”.
A DKP illetékese szerint viszont az a probléma, hogy az elnökség láthatóan nem akarja befogadni ezt a tételt, ezért kell azt más módon a kongresszus elé vinniük. Azt is el akarják érni, hogy legyen valamiféle biztosíték arra, hogy a küldöttek a tagság valós döntéseit képviseljék majd a kongresszuson.
„Mindenképpen választópont, hogy mi és hogyan kerül bele az új alapszabályba. Ez egy utolsó esély, de nem nekünk, hanem a párt számára” – tette hozzá.
