„Méltatlan, erőszakos törvény”
A törvénynek alig van olyan része, ami jól érthető. Nem világos az sem, mi történik majd a megszüntetendő egyházak javaival – állapította meg Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője az új egyházi törvényről tartott fórumon, a józsefvárosi Dankó utcában.
A parlament nyári szünete előtt, az utolsó pillanatokban a Fidesz felülírta a KDNP által előterjesztett javaslatot. Az őrült kapkodásban született törvényben súlyos ellentmondások és tisztázatlan pontok maradtak, az elismert egyházak számát mindössze tizennégyre csökkentette a kétharmados jobboldal. Iványi Gábor szóvá tette: idehaza kevés hívővel rendelkező, de a világban nagy hagyományokkal bíró egyházak is kimaradtak. Márpedig a létszám nem minden. A népek tengerében Magyarország például kis lélekszámúnak számít, mégis furcsa lenne, ha erre való hivatkozással kizárnák az ENSZ tagállamai közül. Bár a jogszabály az egyelőre még egyházként bejegyzett szervezetek túlnyomó többségét hátrányosan érinti, nem érződik, hogy legalább részükről elementáris erejű tiltakozás lenne. Iványi Gábor szerint némelyek abban reménykednek: ha csendben maradnak, akkor a hatalomnak megesik rajtuk a szíve, és talál valami kiskaput nekik. A lelkész ezzel együtt köszönetet mondott annak a mintegy hatezer embernek, akiknek volt bátorságuk aláírni az interneten közzétett, az egyházi törvény ellen tiltakozó nyilatkozatot.
A magát „vallástalanként” meghatározó Radnóti Sándor filozófus elmondta, hogy azért csatlakozott a felhíváshoz, mert rendkívüli aggodalommal tölti el, ha teológiai kérdések a politika részévé válnak. A parlament olyan törvényt hozott, amely számára a jogállam lebontását szimbolizálja. Súlyos jelként értékelte, hogy az elismert egyházak képviselői – elenyészően kevés kivételtől eltekintve – nem fejezték ki tiltakozásukat, felháborodásukat és együttérzésüket.
Nem vallásos létére az aláírók között van Dés László előadóművészzeneszerző is, aki a világhírű orosz írónőt, Ulickaját idézte: „Létezik önvédelmi vagy anyai ösztön, de olyan nincs, hogy a társadalmi igazságosság ösztöne, a lelkiismeret a túlélés ellen hat.” Dés szerint ebből adó dóan a civil kurázsit és a szolidaritást tanulni kell.
E téren rosszul állunk. Szomorú, hogy miközben az új egyházi törvény „irtóztató visszalépés, kétségbeejtő”, már hatezer aláírásnak is örülni kell. A vészcsengőknek sokkal jobban kellene működniük a társadalomban –jegyezte meg Dés László. Kitért arra, hogy nemrégiben egy szabadtéri szórakozóhely (Zöld Pardon) bezárása ellen több tízezren tüntettek, a tiltakozó petícióhoz százezren csatlakoztak. A zeneszerző hangsúlyozta: véletlenül sem szeretné a kettőt szembeállítani, de annyi biztos, hogy óriási különbség van a két ügy hordereje között.
A Budapesti Autonóm Gyülekezet vezetői a hatalmi arrogancia megnyilvánulásának, értelmezhetetlennek és végrehajthatatlannak minősítették a törvényt. Isten szerint biztosítottnak látják gyülekezetük jövőjét, de azt szeretnék, ha ez a törvény szerint is így lenne: az igazság védelmében készek akár nemzetközi fórumokhoz fordulni.
Elvileg persze még itthon is van lehetőség jogorvoslatra. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kezdeményezésére több kisegyház és magánszemély beadványt nyújt be az Alkotmánybírósághoz a „méltatlan, erőszakos törvény” megváltoztatása érdekében. Egyebek mellett azt kifogásolják, hogy a törvény nem felel meg a jogállamiság és a jogbiztonság követelményének, alapvető jogokat sért, azzal pedig, hogy az egyházi státus elismeréséről az Országgyűlés dönt, sérül az állam és az egyház szétválasztásának elve.
