A fővárosban három éjjel-nappal működő központi kórház lenne
A kormány szerdai ülésén egyúttal gondoskodott arról, hogy az átvételre kiszemelt intézményeket az önkormányzatok már ne adhassák el, és annak terheire újabb adósságot se vállaljanak. Az állam ugyanis az intézmények tartozásait is átveszi, ám az ingatlanokért – bármennyire is szeretné több önkormányzati vezető – nem hajlandó fizetni.
Az adósságokkal együtt bizonyos önkormányzati bevételeket is átvesz majd az állam, de még így is 35-45 milliárdos egyszeri kiadás kell az egészségügyi, az oktatási, a szociális intézményrendszer konszolidálásához. Szabó Erika, a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár egy keddi háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott: még soha nem próbált feladatra vállalkoztak: 19 megye 739 intézményét érinti a változás. Emellett 475 közoktatási, 132 szociális és 77 közművelődési intézmény is állami tulajdonba kerülhet. A döntés jelentőségét érzékelteti, hogy az átalakítás 33 ezer szociális ellátottat és 61 ezer munkavállalót érint közvetlenül.
Az államtitkár szerint mindezzel azt üzenik a dolgozóknak és az ellátottaknak, hogy végre biztonságban lesznek. Többé nem kell attól tartani, hogy nem lesz fűtés, és nem tudnak bért fizetni a dolgozóknak.
Közölte azt is, hogy a megyei intézményrendszert az egészségügy és az egyéb közszolgáltatások mentén választják szét, a kórházak az egészségügyért felelős államtitkárság háttérintézményéhez – a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI) – kerülnek, addig az egyéb intézmények működtetését a kormányhivatalokon belül, az úgynevezett megyei intézményfenntartó központok irányítják majd.
Az államtitkár jelezte azt is, hogy államosítás helyett inkább konszolidációnak nevezné ezt a folyamatot. A megyei önkormányzatok ugyanis olyan pénzügyi helyzetbe kerültek, amit önállóan képtelenek finanszírozni, ezért az államnak kell megoldania a helyzetet. Az átalakítás forrásairól azonban még egyeztetniük kell a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A háttérbeszélgetésen az azért egyértelműen kiderült, hogy erre a célra nincs szabad forrás az állami kaszában.
A kormány „menetrendje” szerint először idén ősszel a fővárosi kórházak kerülhetnek „állami kézbe”. Erről szerdán a Fővárosi Közgyűlés lényegében döntött, elfogadták azt az előterjesztést, amely fölhatalmazza Tarlós István főpolgármestert, hogy kezdje meg az előkészítő tárgyalásokat a budapesti 12 kórház átadás-átvételéről. Ám minden további döntést igénylő kérdést vissza kell vinnie a közgyűlés elé. Tarlós István maga is élt egy módosítással, miszerint csak akkor kerülhet pont a folyamat végére, ha az intézmények állami felügyelete alá „tereléséhez” valamennyi szükséges jogszabály megszületett.
Lapunk úgy tudja: az államosításhoz tucatnyi törvénymódosításra van szükség. A tervek szerint az első előterjesztések október 13-án kerülhetnek a parlament elé, és december elejére már a szükséges kormány- és miniszteri rendeleteknek is el kell készülniük.
A fővárosi ellátás átalakítása
Velkey György, a fővárosi önkormányzat egészségügyi bizottságának fideszes elnöke lapunknak azt mondta: most már biztosan megkezdődhet a munka, a jövő év az átalakítással telik majd. Az első, a betegek számára is érzékelhető változás a jövő évben történik, amikor hozzálátnak a fővárosi sürgősségi ellátás átszervezéséhez.
A tervek szerint a fővárosban három éjjel-nappal folyamatosan üzemelő, mindenfajta betegséget kezelő centrumot alakítanak ki, ezekhez igazítják az egyéb kórházak illetékességi területeit is. Budán három intézmény állna össze erre a célra: a Semmelweis Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinikája, a Szent János Kórház és a Kútvölgyi. Pesten az egyik centrum az Állami Egészségügyi Központ lenne, a másikhoz a Nagyvárad tér környékén lévő kórházakat költöztetnék össze, melynek keretében a Semmelweis Egyetem Korányi projektjét bővítenék a volt Országos Baleseti és Sürgősségi Intézettel és az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézettel.
Az új szervezési modellben az omló vakolatú kórházak kimaradnak az ügyeleti „forgóból”, a betegek a legjobban felszerelt sürgősségi központokba kerülnek.
A fővárosi intézmények átvételét januárban a megyei intézmények követik, 2012-ben születhet döntés a városi kórházak és a szakrendelők sorsáról.
