Rohamtempójú ásatás és törvényhozás
Az örökségvédelmi törvény napirenden lévő módosítása 30 napban korlátozná a nagyberuházások előtt ásatásra fordítható időt, kivéve ha a beruházó és a feltárást végző intézmény másként egyezik meg. A beruházónak pedig a régészeti munkák költségeiből nem kellene többet állnia, mint a beruházás teljes költségének 1 százaléka. (Eddig azt határozták meg, hogy mennyit kell minimum a feltárásra fordítani: az összköltség 0,9 százalékát, de előfordult, hogy a régészeti költségek akár 20 százalékig is felemelkedtek.) Egyebek mellett ilyen elemeket tartalmaz az a módosító javaslat, amelyet kedden tárgyalt s fogadott el az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága, s amelynek megfogalmazásakor mellőzték a régészek szakmai szervezeteit.
A rapid gyorsasággal készülőmódosítás indoka, hogy a jelenlegi jogi keretekben a nagyberuházások előtti megelőző régészeti feltárások túlzottan elhúzódhatnak és túl sokba kerülhetnek, így előre nem kalkulált akadályokat gördíthetnek egy-egy beruházás sikeres, határidő szerinti és gazdaságos megvalósítása elé, ami elriaszthatja a befektetőket. A módosítás szerint a jövőben kötelezővé tennék az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését – bizonyos esetekben ennek keretében is lehet maximum 30 napos próbaásatást végezni –, így még pontosabban lehet majd látni egy terület régészeti érintettségét a teljes feltárás megkezdése előtt. Ennek elkészítési költségeit az állam is viselhetné, ezzel is könynyítve a beruházók dolgát. Amódosítás továbbá burkoltan azt is tartalmazza, hogy a 30 napban korlátozott régészeti munkába nem tartozna bele az előzetes földmunka, vagyis amikor buldózerrel letolják az elvileg leletmentes rétegeket.
A régészeti szakmai szervezeteket nem vonták be amódosító javaslat előkészítésébe. – Csak pletykákat, híreket hallottunk eddig, mert a kormányzat a szakmát nem tájékoztatta – mondta érdeklődésünkre Jankovich-Bésán Dénes, a Magyar Régész Szövetség elnöke, s hozzátette: lett volna néhány javaslatunk, mert szakmailag elfogadhatatlan tervekről is értesültünk. – A megelőző feltárások idejének korlátozása például egészen súlyos hiba volna – mondta.
Bálint Csanád, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének igazgatója – miként fogalmazott – „meglepő módon” csak informálisan értesült a készülő módosításokról. Elmondása szerint az elmúlt években, évtizedekben ha nem is vették mindig figyelembe a szakma álláspontját, legalább „megkérdezték,meghallgatták a régészet vezető szervezeteit, az MTA régészeti bizottságát”. Az igazgató elfogadhatatlannak nevezte azt a javaslatot, aminek alapján előre meghatároznák, hogy mennyi ideig tarthat egy-egy beruházás előtt a feltárás. Nem mindegy ugyanis, mekkora területet kell átvizsgálni, ráadásul a régészek nem látnak a földbe, így képtelenség előre megmondani, hogy tíz vagy ezer sírt kell majd feltárniuk, vagyis irracionális lenne idő- és pénzkorlátot felállítani. „És mi történik akkor, ha a megadott határidő előtt egy órával bukkanunk egy értékes leletre? Jön a buldózer, mert lejárt az idő?” –fogalmazta kérdésbe aggályait Bálint Csanád.
A szakember felhívta a figyelmet: az 1992-ben Magyarország által is aláírt, az európai régészeti örökség védelmét szabályozó máltai egyezmény értelmében a kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a lelőhelyek ne semmisüljenek meg. Emellett – figyelmeztetett Bálint Csanád –nemzeti örökségünk szerves elemei nem károsodhatnak, ráadásul a Kárpát-medence kulcsszerepet játszik Euró pa őstörténetének feltárásában. A Magyar Régész Szövetség elnöke és az MTA Régészeti Intézetének vezetője egyaránt megemlítette: ahogy eddig, most is készek érdemi, szakmai szempontokat betartó tárgyalásokra. Annál is inkább, mert álláspontjuk szerint valóban szükséges lenne a megelőző feltárásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata. Többszörös kontroll révén ellenőrizhető lenne, hogy egyetlen feltárás se tartson tovább, s ne kerüljön többe, mint feltétlenül szükséges, mondta Bálint Csanád. Azt javasolnák, hogy a már ma is működő, a feltárásokat ellenőrző szakmai bizottság mellett hozzanak létre olyan grémiumot, amelyben mások mellett a beruházó képviselői és államigazgatási szakemberek is helyet kapnának.
