Jöhet az ebadó, és új esélyt kap Selmeczi Gabriella pitbulltörvénye
A módosítás elfogadása esetén a leglátványosabb változás az ebrendészeti hozzájárulás lesz – ezt az önkormányzatok vethetik ki, kutyánként és évente legfeljebb 3500 forint mértékben (kivételt képeznek majd például a vakvezető, az ivartalanított és a menhelyről örökbe fogadott ebek).
A deklarált cél „a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet mint állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása”, utóbbinak azonban részben ellentmond, hogy az önkormányzatok csupán a képződő bevételek felét kötelesek az ebtartással összefüggő hatósági, szemléletformálási és egyéb teendőkre fordítani.
A lapunk által megkérdezett állatvédő szervezetek szerint az ebadó bevezetése elvileg elindíthat egy folyamatot, ami a felelős állattartás irányába mutat (magyarul az új közteher miatt talán jobban meggondolják az emberek, hogy vesznek-e kutyát), de rövid távon biztosan több lesz az adóbevezetés hatására gazdátlanná váló, utcára kitett állat.
További bizonytalan pont a javaslatban, hogy – bár számtalanszor szerepel benne az „állatvédelmi hatóság” kifejezés – nem kezeli azt a helyzetet, hogy ilyen hatóság ma Magyarországon gyakorlatilag nem létezik (a meglévő jogszabályok a települési jegyzőt és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt nevesítik hatóságként, ám a valóságban egyiknek sincs kapacitása például az állatvédelmi jogszabályok betartásának ellenőrzésére, illetve kikényszerítésére).
Egy másik fontos újdonság a veszélyes eb fogalmának újraértelmezése. Az ezzel kapcsolatos korábbi szabályozás, az úgynevezett pitbulltörvény Selmeczi Gabriella fideszes képviselő nevéhez fűződik, és a 90-es években fogant: a jogszabály egyes fajtákat jelölt meg veszélyesként, és szigorú előírásokhoz kötötte a tartásukat.
A pitbulltörvény a gyakorlatban betarthatatlanak bizonyult (a veszélyes kutyákat egyszerűen más fajtanéven anyakönyvezték), az arra épülő szabályozást pedig tavaly az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette.
A módosítás most úgy szól, hogy az a kutya számít veszélyesnek, amelyik egyszer már sérülést okozott. Ez a megfogalmazás azonban felveti azt a problémát, hogy mi lesz a birtokvédelem közben, „munkaköri kötelességként” sérülést okozó házőrző kutyákkal – a veszélyessé minősítés következménye ugyanis akár az eb elaltatása is lehet.
EU-tyúkketrecek
Magyarországon az év végéig le kell cserélniük a tojótyúkokat tartó gazdálkodóknak a régi ketreceket, hogy megfeleljenek az uniós előírásoknak –hangzott el egy országgyűlési képviselők részvételével szervezett budapesti háttérbeszélgetésen. Gőgös Zoltán (MSZP) szerint jelenleg Magyarországon 551 telepen tartanak tojótyúkokat. A meglévő telepek közül csak 67 felel meg az uniós előírásoknak. Az átállás finanszírozására mintegy hárommilliárd forint áll rendelkezésre 40-60 százalékos támogatási szint mellett.
Szabó Rebeka (LMP) úgy vélte, hogy a kereskedelem is sokat tehetne az állatjóléti szempontok térnyeréséért. Az üzletekben kapható tojásokat ma négyféle kóddal jelölik (a 0 a biotojást, a 3 a ketreces tartásból származó tojást jelöli), és a legtöbb üzletláncban (a magyar tulajdonúakban is) kizárólag 3-as kódú, ketreces tojást lehet kapni - miközben például mélyalmos tartással (2-es kód) is lehet nagyüzemi körülmények között tojást termelni, és elvileg létezik is iyen tojás a piacon. Ugyanez természetesen a fogyasztóra is igaz: aki csak 1-es (szabad tartás) vagy 2-es kódú tojást vásárol, az végső soron a felelős állattartás irányába fordítja a termelőket és a kereskedőket - hangsúlyozta a politikus.
