Bak Gyula vállalkozó szerint a fokozott ügyészi felügyelettel folyó nyomozás során a vádhatóság képviselői is asszisztáltak a törvénysértéshez. A vállalkozó feltételezi, hogy a hivatal a szándékos jogsértéseket egy fideszes önkormányzati képviselő, Dánielfy Zsolt közbenjárására követte el.

A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult nyomozást 2010. február 5-én megszüntette, amit azzal indokolt, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján „nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény”.

A gazdasági nyomozóknak megküldött iratanyagból azonban hiányzott az a levél, amely bizonyítja, hogy Kósa Lajos debreceni polgármester már 2007 januárjában a konfliktust okozó magánút kisajátítását és a bekövetkezett helyzetért a felelősök kiderítését rendelte el.

Mint korábban írtuk, Dánielfy önkormányzati képviselő rágalomnak nevezte Bak Gyula állításait. Tagadta, hogy tudott volna a telek eladásakor arról, hogy az egy magánúton át közelíthető meg. A vállalkozó kitalációjának minősítette azt is, hogy ő kijelentette volna, az önkormányzat majd kisajátítja az ominózus magánutat, s ha mégsem, Bakot a „telekalakítási hiba” miatt akkor is kártalanítani fogják.

A birtokunkban lévő dokumentum szerint viszont Dánielfy Zsoltnak tudnia kellett a kisajátításról, amelyre az idő tájt Kósa Lajos már kiadta az ukázt. A 2007. január 15-én kelt levében Vizeli Sándor, a megyei jogú város hatósági főosztályának vezetője Áts László műszaki osztályvezetőt arról tájékoztatta, hogy „...a 2007. január 08-i polgármesteri vezetői értekezleten a Polgármester Úr olyan elhatározásra jutott, hogy a fenti 27260/5. hrsz.-ú ingatlant (az építkezést akadályozó magánutat – T. J.) városrendezési okból ki kell sajátíttatni, amit a Gazdálkodási Főosztály indít meg a felettes Közigazgatási Hivatalnál”. Hogy miféle fontos közérdekből van szükség a kisajátításra? Erről a főosztályvezető ezt írja a polgármester után szabadon: „Amennyiben az új telek építési telekként nem tudna funkcio nálni, úgy egy bonyolult elszámolási jogvita kezdődik, amelyben a Polgármesteri Hivatal károkozása is felmerül.”

Vagyis az ominózus vezetői értekezleten a város első embere is tudott arról, hogy a hivatal jogszabálysértő módon járt el. Ezt támasztja alá a levél azon passzusa is, miszerint: „Egyidejűleg Polgármester Úr döntött arról is, hogy Dr. Szekeres Antal jegyző egy vizsgálat keretében tisztázza a bekövetkezett helyzetért felelős személyét, és kérte, hogy legyen következménye annak, ha a hivatali, szakmai kötelezettség megszegése bebizonyosodik.” A kisajátításra nem került sor, mert a Közigazgatási Hivatal nem kívánt asszisztálni a sorozatos jogsértésekhez.

A Vizeli által Átsnak küldött írásbeli tájékoztatót – amely egyértelművé teszi, hogy a debreceni önkormányzatban többen szándékosan megszegték hivatali, szakmai kötelezettségüket, a polgármester pedig egy közérdekűnek nehezen minősíthető kisajátítással akarta átvágni a sorozatos jogsértések gordiuszi csomóját – kiemelték a rendőrségnek megküldött iratok közül. A levelet Bak Gyula az ügyben folyó polgári per bírósági iratanyagában találta meg idén nyáron.