Milliárdos perek elé néz a főváros
Több per is indulhat a Közraktárak közül kiemelkedő CET-szerződés augusztusi felmondása nyomán. A beruházó és a főváros jogvitája mellett a hitelt nyújtó MKB, a hoppon maradt alvállalkozók és a nyitásra hiába váró bérlők is a bíróságon kereshetik igazukat. Jogerős bírósági döntés nélkül ugyanis nagyon nehéz lesz elszámolni a milliókkal/milliárdokkal mind a cégtulajdonosok, mind a munkások, mind a választók felé.
A főváros áll a dolgok elébe. A közgyűlés csütörtöki zárt ülésén hivatalosan is tudomásul vette a Porto Investment Hungary Kft. felmondását. Egyúttal felkérte a főpolgármestert, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a 2007-ben kötött szolgáltatási szerződés megszüntetéséből eredő kárigények érvényesítésére. Az ügytől eddig magát látványosan távol tartó Tarlós István erre egyeztetésre hívta Bagdy Gábor és György István főpolgármester-helyetteseket, Rogán Antal V. kerületi polgármestert és Tüttő Kata szocialista fővárosi képviselőt.
A tét nem kicsi. A Porto a főváros súlyos szerződésszegéseivel indokolja döntését. Budapest vezetésének az ingatlanfejlesztő szerint hatvan napja maradt a súlyos szerződésszegések megszüntetésére. Ha nem teszi, akkor a Porto szerint összesen tízmilliárd forintot kell fizetnie a hitelező banknak és a fejlesztőnek.
A főváros másként látja. Bagdy Gábor szerint az önkormányzat súlyos szerződésszegését a beruházónak kell majd bizonyítania. Az épületet pedig október végéig ki kell ürítenie.
A beruházó és a fejlesztő közötti vita nem új keletű. A Fidesz már ellenzékben is élesen bírálta és alapjaiban elhibázottnak tartotta a 8,5 milliárd forintból létrejövő multifunkcionális központ finanszírozási konstrukcióját. A köz- és magánszféra beruházási együttműködésének (PPP) sem akkor nem volt, sem azóta nem született törvényi szabályozása Magyarországon, így a beruházások menetét egyedi szerződések határozták meg. A főváros új vezetése szerint a Porto Investmenttel kötött szerződés különösen vitatható, mivel minden kockázatot a főváros kénytelen viselni, miközben a magánbefektető többszörös áron valósítja meg a beruházást. A 8,5 milliárdos beruházás fejében a főváros 25 év alatt 31 milliárdot kénytelen kifizetni.
A városatyák ellenérzését vélhetőleg tovább korbácsolta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium bejelentése, miszerint valamennyi állami PPP-szerződést felbontanak, a fejlesztőket pedig részlegesen kártalanítják. A főváros azonban mindvégig tagadta, hogy szerződésbontásra készülne a Portóval, de nem törte magát Budapest egyetlen PPP-beruházása körül kialakult helyzet rendezéséért. Sőt. Bagdy Gábor főpolgámester-helyettes áprilisban közgyűlési felhatalmazás nélkül lehívta a CET egymilliárd forintos teljesítési bankgaranciáját, amire utólag kért jóváhagyást a közgyűléstől. A fejlesztő és a generálkivitelező válaszul keresetet nyújtott be Fővárosi Bíróságon.
A főváros pozícióját erősítette az Állami Számvevőszék időközben befejeződő vizsgálata. Bűncselekményre utaló tényekre bukkantak, ezért különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett az ORFK-n. A nyomozás még tart.
A 32 millió eurós beruházás megvalósításához egyébként egyetlen fillért sem adott a főváros. Annak idején éppen azért döntött a közgyűlés a PPP mellett, mert nem volt rá pénze. A Portónak se sok. A beruházási költségek 90 százalékát hitelből teremtette elő. A bank pedig biztosítékot kért. A 2008 januárjában kötött különmegállapodásban a felek – a hitelező MKB, a Porto és a főváros – rögzítették, hogy a szolgáltatási szerződés felmondása esetén az önkormányzat köteles megfizetni a fennálló adósságot. Akkor is, ha bizonyíthatóan a szolgáltató súlyos szerződésszegése miatt szűnne meg a szerződés. A 8,5 milliárdos tőketartozásra vonatkozó kötelezvény 25 évre szól. Így vált készfizető kezessé az önkormányzat. Erre hivatkozva követel most milliárdokat a fejlesztő.
De állítólag létezik egy olyan jogi vélemény is, miszerint a különmegállapodás semmis, mivel a közbeszerzési eljáráson kívül kötötték. Így a főváros nem felel a tartozásért. A dokumentumot azonban nem mutatták be a fővárosi képviselőknek. A közgyűlés jóváhagyását kérő előterjesztéshez ugyanis csak a Porto levelét csatolták.
A főváros szerint a Porto csak egyet bizonyított a felmondásával, hogy nem fejezi be a beruházást. Az épületet az eredeti határidő szerint már tavaly augusz tusban át kellett volna adni, ám a kulcsrakész állapothoz az önkormányzat szerint még mindig hiányzik 17 elem – például külső sorompók, forgalomterelők –, csupán a beépített lábtörlőket sikerült pótolni a korábban összeírt listából.
Ez azonban csak a kisebbik baj. Önkormányzati forrásból származó információink szerint vélhetőleg az üveg tetőszerkezetet is át kell építeni. A költségeket 200-400 millió forintra becsülik, amit a korábban lehívott bankgaranciából fedeznének. Ebből kártalanítanák az alvállalkozókat is, akiket a Porto éppen az általuk jogtalannak vélt pénzlehívás miatt nem tudott kifizetni. A fejlesztő szerint az épület jó minőségben elkészült, és csak az önkormányzat ellenállása miatt nem nyílhatott még meg.
A főváros valóban nem sietett segédkezet nyújtani. Az üzemeltetés haszna ugyanis a fejlesztőt gazdagította volna. A felmondás után ez is a fővárosra maradna. Állítólag a Porto által felszámított négyzetméterenkénti 11 eurós üzemeltetési díj durva túlszámlázás eredménye. A feladat 6-7 euróból is megoldható. Kérdés, ki fog majd fizetni. Könnyen lehet, hogy a válságos időkben amúgy is megcsappant bérlői kör tovább apad az elhúzódó viták és a távolba vesző nyitás miatt.
