A feladat azonban nem is olyan egyszerű, mert Sinkó Eszter közgazdász szerint az egyensúly eddig sem az egészségbiztosító gazdálkodásán múlott. A mindenkori kormányok pénzügyi gazdálkodásáért felelős hivatal ad hoc módon változtatta a pénzbeli és egyéb kiadási sorokat. Így nem is lehetett nagyon összefüggés a bevételek és a kiadások között. A szakember szerint például sok szolgáltatásnak nincs is járulékfedezete, vagy ha van is, nem lehet megfeleltetni azokat egymásnak. Például a gyermekgondozás költségeit, amely szociális elem és 120milliárdos tétel az egészségbiztosító kaszszájában, a járulékfizetők finanszírozzák. Hasonló ellentmondás az is, hogy jó ideje a gyógyszergyártók fizetik a gyógyszertámogatásra kifizetett öszszegek minden hetedik forintját. Teljes káosz van az E-Alap költségvetésében, és ezért jó jel, ha a kormány hozzákezd ennek a rendbetételéhez – állítja Sinkó Eszter.

Ám hogy ez mennyire sikerülhet, az már most kétséges. A jövő évi költségvetési tervekről eddig csak nyilatkozatok vagy sajtóközlemények születtek. Így azt sem lehet tudni, hogy a Matolcsy György által néhány napja az egészségügy bevételeit növelő tételek mennyire javítják az alap egyensúlyát. A munkavállalókra kirótt egyszázalékos, valamint a mintegy 400 ezer vállalkozóra kirótt további 1,5 százalékos járulékemelést, mintegy 120-160 milliárdos többletbevételt hozhat. Körülbelül nyolcmilliárdot remélnek a német mintára bevezetendő új baleseti különadóból. (A biztosítók eddig is fizettek a közlekedési balesetben megsérültek ellátásáért évente 3-4 milliárd forintot, csakhogy a kárt okozó egészségügyi költségeit eddig senki nem fizette meg, az új adóval ezt az összeget dupláznák.)

További bevételnövelő tételként forog a kormányzati egyeztetéseken, hogy az ellátásukra maguk szerződők 5400 forintját megemelnék akkora összegre, mint amennyit az állam fizet a szociálisan rászorulók után. Ez körülbelül az egyéni szerződők díjának megduplázása lenne, ám erről még nincs döntés. De bármennyi extrapénzt is hoznak össze a döntéshozók majd a parlamentben az E-Alap egyensúlyához, az csak az állam kiadásait mérsékli, mert ennyivel adnak majd kevesebbet az adóforintokból az egészségügyre. Azaz a szolgáltatásokra költhető pénz biztosan nem lesz több.

Lapunk úgy tudja, a mintegy 1400 milliárddal gazdálkodó alap jövő évi költségvetésében még a tervszámok sem véglegesek. Több verzió is „játszik” a különböző szakértői tárgyalásokon. Lapunk úgy tudja: van olyan is amely nullszaldósra, de van olyan is – és ez látszik a legreálisabbnak –, ami negyedére csökkentené az idei tervezett 87 milliárdos hiányt.

A Fidesz vezette akkori koalíció már 1998 nyarán, első teendői között a társadalombiztosítási önkormányzatok felszámolásával visszaállamosította a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapokat. Akkor a Fidesz politikusai még átmenetinek nevezték ezt az intézkedést, majd előbb a Miniszterelnöki Hivatalhoz, később a Pénzügyminisztériumhoz, végül az Egészségügyi Minisztériumhoz delegálták az alapok kezelését. Az évente több mint 1500 milliárdot kezelő alapok költségvetése beleolvadt a központi büdzsébe. A járulék beszedését a társadalombiztosítási államtitkár, Selmeczi Gabriella 1999 januárjától átadta az APEH-nek. Néhány hónappal később az alapok 60-80 milliárdos vagyonát az ÁPV Rt. kapta meg értékesítésre.

Az ÁSZ-jelentések rendre kifogásolták, hogy bár az alapok vagyonának államosítása megtörtént, az ahhoz kapcsolódó kötelezettségeket továbbra is az egészségügyi kasszából fizetik. Így például a járulékfizetők pénzéből konszolidálták a Postabankot. Beváltatlan ígéret maradt az összesen 49 százaléknyi társadalombiztosítási járulékok megfelezése is, a ciklus végére mindössze kilenc százalékponttal mérséklődött a járulékteher, de az is úgy, hogy közben az egészségügyi hozzájárulás (fix) összege 250 százalékkal emelkedett.

Összességében a százalékos járulékcsökkentéssel kieső összeg háromszorosát szedték be a fix összegű egészségügyi adóval. Annak ellenére, hogy az egészségbiztosítás bevételei jól alakultak, a kassza hiányát nem sikerült megszüntetni.