„Egyre erősebb az érzet, hogy végleg megszakad az együttműködés és nincs esély a megegyezésre” – fogalmaztak. Amennyiben a listás mandátumot szerző képviselők vissza is adják amandátumukat – amire kevés az esély –, úgy csak a 2010-es országos megyei listákról és az országos listáról lehet feltölteni a helyeket, egyéni mandátumot ugyanis csak Tóth József és Szanyi Tibor szerzett. Az országos listán az utolsó bejutott politikus után olyanok következnek, mint Keller László, Török Zsolt, Wiener György, Velez Árpád, Juhász Gábor, Csizmár Gábor, Teleki László, Szabó Zoltán, Suchmann Tamás, Molnár Gyula és Kökény Mihály.

Néhányan ultimátumszerűnek tartják Gyurcsány lépését, de mások arra is emlékeztetnek: a volt kormányfő hosszú hónapok óta szorgalmazza a változásokat, egyelőre nem sok eredménnyel. Mesterházy Attila pártelnök korábban a Magyar Hírlapnak és a köztelevíziónak is azt nyilatkozta, radikális változásokat terveznek az MSZP-ben. A novemberi kongresszuson három fő napirendről tárgyalnak majd, az ideológiai és a szakpolitikai programról, valamint az alapszabály módosításáról. Utóbbi már Mesterházy pártelnöki pályázatában is szerepelt, de a legutóbbi kongresszus is feladatba adta bizonyos kérdéskörökben a módosítást; így a változtatás kötelező. Ennek előkészítését Harangozó Tamás végezte.

A DKP a korábban benyújtott alapszabály-koncepcióját végül visszavonta és csak a pártszavazásra felterjesztett hat kérdésben javasolta a pártalaptörvény-módosítását. Hogy ez konkrétan mit jelent, még nem tudni, azt sem, hogyan képzelik el a „törvényi előírásoknál szélesebb nyilvánosságot és nagyobb átláthatóságot” a párt finanszírozásával kapcsolatban. Ennek egyik megoldása például az adományozó személyének közzététele lenne az ötszázezer forintnál kisebb támogatások esetében is.

Ahhoz, hogy a pártszavazásra feltett pontok beépüljenek az alapszabályba, a kongresszus kétharmados támogatása kell. Ez pedig, azután, hogy a pártszavazással kapcsolatban legutóbb a kongresszus arra kérte Gyurcsányékat, hogy vonják vissza a kezdeményezésüket, még tartogathat meglepetéseket. „Lehet, hogy Feri erre vár. Hogy a kongresszus végül ne mindenben döntsön úgy, ahogyan ő akarja és akkor feltett kézzel mondhatja: lám, ezek nem akarják a változást, így hát új utakat kell keresni” – tette hozzá lapunknak az MSZP egyik, magát a belső koalíció hívének tartó vezető politikusa.

Az MSZP pártparlamentje szombaton választmányi ülést tart, amelyen meghallgatják az elnökség által felkért reformmunkacsoportok beszámolóit.

Elsőként Molnár Zsolt, a szervezetfejlesztési bizottság javaslatairól ad számot, ezekről korábban lapunk már hírt adott. Munkaanyagukban többek között az szerepel, hogy a mindenkori országos elnökségben nem lehet egyharmadnál magasabb a kormánytagok aránya, és az elnök, illetve elnökhelyettes nem lehet egyidejűleg a kabinet tagja. Egyfajta „mértéktartó összeférhetetlenség” bevezetését is szorgalmazzák, ami összesen két párttisztség betöltését engedélyezi a vezetők számára, de a szélesebb közönség számára is kinyitnák a pártot és lépcsőzetes párttagságot vezetnének be.

Beszámolót tart még a Harangozó Tamás vezette alapszabály-szerkesztő bizottság, a Katona Béla irányította etikai tanácsadó testület és a Tukacs István vezetésével működő pártgazdálkodási reformbizottság is. Utóbbi csoport információink szerint azt javasolja, hogy vezessenek be tagdíjfizetést dokumentáló egységes rendszert és biztosítsanak lehetőséget az elektronikus befizetésekre. A Tukacsbizottság munkaanyaga kiköti, hogy meg kell szüntetni azoknak a felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi tagoknak a megbízatását, akik „nem teljesítik a politikai megállapodásukat”.

Simon Gábor, az Országos Választmány elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva a hétvégi ülésről azt mondta: „fontos, hogy minél hamarabb elrendezzük a belső ügyeinket, hiszen az ország gondjai napról napra nőnek”.