A Fővárosi Bíróság ma dönt arról, megtarthatja-e a mintegy hetven szakszervezetet és civil szerveződést tömörítő akcióegység a szeptember 29-től kezdődő ülősztrájkot, a budavári vonulást, illetve az október 1-jei nagygyűlést a Kossuth téren. Múlt csütörtöki határozatában a BRFK mindhárom rendezvényt megtiltotta.

Nyulat a nyusziknak – Kontrát Károly belügyi államtitkár azonban nem vette át a tapsifülest

Az indok: ha a Clark Ádám teret lezárnák, illetve ha a Várban vonulnának, a forgalom más útvonalon nem lenne biztosítható, az Országgyűlés előtt pedig azért nem lehet demonstrációt tartani, mert az a népképviseleti szerv működését még szombaton is súlyosan veszélyeztethetné. A D-Day elnevezésű akciósorozat szervezői felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, s a további lépéseket a bírósági verdikttől teszik függővé.

Nem ez az első eset, hogy a rendőrség egy-egy demonstráció ügyében vitatható döntést hoz. Például az egyik korábbi miniszterelnök budai mellékutcában található háza elé tervezett tiltakozó megmozdulást 2002-ben azért nem engedélyezték, mert az a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járt volna. A szervezők többször is próbálkoztak, mindannyiszor sikertelenül, végül a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak. A nemzetközi fórum megállapította: Magyarország megsértette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezményt, mert nem biztosította a békés gyülekezéshez való jogot.

A gyülekezési törvényt 2004-ben nyilván azért módosították, mert „a közlekedés aránytalan sérelme” fordulat önkényes rendőrségi jogértelmezésre adott lehetőséget. Azóta a tiltásra csak akkor van lehetőség, ha egy közterületi megmozdulás miatt a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Ettől azonban a helyzet nem változott: meglehetősen esetleges, hogy a hatóságok szerint mi teszi lehetetlenné, s mi nem a közlekedést.

A fidesz viheti az Erzsébet hidat

Néha az Erzsébet híd teljes lezárása sem okoz gondot, hiszen a Fidesz több alkalommal is tartott ott nagygyűlést, s akkor a híd, a Rákóczi út, a Kossuth Lajos utca, illetve a keresztező Múzeum körút több órán át járhatatlan volt. Ugyanakkor előfordult, hogy egy néhány száz fő részvételével meghirdetett sétát tiltottak meg, mert a közlekedést nem lehetett más útvonalon biztosítani. A szervezők szerint viszont a széles úttestnek legfeljebb a szélső forgalmi sávját vették volna igénybe, ami este kilenckor valószínűleg nem okozott volna túl nagy zavart – legalábbis az Erzsébet híd lezárásához képest. Mellesleg annál nagyobb kavarodás a Clark Ádám tér lezárásával sem járna.

Szintén felemás módon viszonyult a rendőrség a budapesti melegfesztiválhoz: a BRFK hol engedélyezte az Andrássy úti demonstrációt, hol nem. Tiltották már korábban is, s legutóbb az idei felvonulás kapcsán hoztak elutasító határozatot, ám a bíróság minden alkalommal másként döntött. Az idén februárban született verdikt elvi éllel mutatott rá: egy közterületi rendezvény szükségszerűen korlátozza mások mozgásszabadságát, és ha elfogadnánk a rendőrség álláspontját, az utakon soha nem lehetne megtartani semmilyen rendezvényt.

Nemzeti vágta miatt lehet?

Ez szerencsére nem igaz, mert ilyen-olyan okokból – autómentes nap, nemzeti vágta, futóverseny, hídi vásár vagy éppen tűzijáték – mégiscsak le lehet zárni forgalmas utakat, csomópontokat és hidakat, esetleg akár a fél várost is. És általában a demonstrációkat sem lehet megakadályozni, mert az eddigi bírósági gyakorlat meglehetősen liberálisan értelmezi a gyülekezési jogot. Annak tükrében talán még a Clark Ádám tér elfoglalása sem zárható ki.

A 2004-es törvénymódosítás sem teremtett tehát tiszta helyzetet: a rendőrség továbbra is önkényesen mérlegel, ráadásul nem egy esetben tetten érhető – de legalábbis feltételezhető –, hogy a döntés mögött valamilyen politikai szándék húzódik meg. Az előző kormány idején is előfordult néhány alkalommal, hogy valamilyen – elsősorban szélsőjobbos – rendezvényt próbáltak a közlekedés ellehetetlenítésére hivatkozva megakadályozni, és úgy tűnik, ez a gyakorlat a jelenlegi kormánytól sem idegen.

Más magyarázat ugyanis nemigen van arra, hogy miért kell egy budavári sétát megtiltani, amikor az a rendőrség saját szakértői szerint a közúti forgalom legfeljebb egyórányi korlátozásával járna. Ennél hosszabb időre is zárták már le a budai Vár egyik bejáratát, például amikor a Fidesz oda szervezett néhány nagygyűlést. Igaz, akkor még fel sem vetődött, amire most a BRFK egyebek mellett hivatkozik. Szó szerint: „a gyalogos forgalom a demonstrálók mellett biztonságosan nem tud közlekedni a járdán, a konfrontáció veszélye folyamatosan fenn áll”. De az sem volt korábban probléma, hogy egy rendezvény „akár egy-másfél órára is megbénítaná a Vár közlekedési főcsomópontját”.

Szombaton parlament?

A D-Day kapcsán hozott rendőrségi határozatok között azonban a legkülönösebb a Parlament előtti demonstráció megtiltása. A BRFK ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy nehezebben lehetne megközelíteni a Néprajzi Múzeumot, s le kellene állítani a 2-es villamost, ami egy nagy tömegeket megmozgató tüntetés esetében nem lehet szempont. Az már fontosabb érv, hogy „a rendezvénynek a rendes parlamenti ülésszak idején történő megtartása súlyosan veszélyeztetné az országgyűlés mint népképviseleti szerv zavartalan működését”.

Ez a magyarázat azonban legalább két okból megalapozatlan: a tüntetést szombaton tartanák meg, amikor nem ülésezik a parlament, másfelől alig egy hete ugyancsak a szakszervezetek élőlánccal tiltakoztak a munka törvénykönyvének tervezett módosítása ellen. Hétfőn, szinte percekkel a plenáris ülés kezdete előtt – azt a rendezvényt a rendőrség szó nélkül tudomásul vette. Másfelől az Országház környezete a tömegdemonstrációk gyakran választott helyszíne, és eddig nemigen akadt arra példa, hogy a rendőrség a tervezett megmozdulást betiltsa.

A bíróság a D-Day kapcsán ezért nyilván másként fog dönteni, hiszen olyan szélesen értelmezi a gyülekezéshez való jogot, hogy még azt az akciót is jogellenesnek minősítette, amellyel a rendőrség 2006. október 23-án hajnalban erőszakkal szétzavarta a Kossuth téren „kempingező” tüntetőket. Az eddigi gyakorlat alapján elképzelhető, hogy a vári sétát is tudomásul kell vennie a BRFK-nak, míg a Clark Ádám tér – és ezzel együtt a Lánchíd – lezárását jelentő ülősztrájk esetében, különösen ha azt valóban hosszabb időre tervezik, már nehezebben prognosztizálható a döntés.

Névnapi buli és városnéző séta

A rendőrségi tiltás miatt esetleg alternatív rendezvényt szerveznek a Clark Ádám téren a szakszervezetek: szeptember 29-én délután például névnapi ünnepséget tartanak – nyilatkozta tegnap a Klubrádióban a D-Day egyik szervezője, Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Szerinte vannak tehát kiskapuk, amelyeket ki lehet – s adott esetben ki is fognak – használni. Így szóba jöhet akár egy városnéző séta is.