Az Origo közölte, hogy szerkesztőségüket még a múlt hétfőn levélben tájékoztatta az Országgyűlés sajtóirodája: fotós munkatársaik szeptember 13-tól nem léphetnek be az Országgyűlés és a Képviselői Irodaház épületébe, „mivel megszegték azt az előírást, amely tiltja a képviselői felszólalások kéziratainak fényképezését”. Információnk szerint nemcsak azokat a fotósokat tiltották ki, akik lefényképezték a miniszterelnök beszédének kéziratát, hanem a rendelkezés a két szerkesztőség valamennyi fotósára érvényes, mégpedig határozatlan ideig. Az Index a kitiltás miatt a hétfői ülésnapról csak karikatúrákat jelentetett meg, az Origo szerkesztősége a történtek miatt az adatvédelmi biztoshoz fordult. A fotósok kitiltását követően a két szerkesztőség az Országgyűlés illetékeseivel egyeztet, információink szerint ennek eredményétől függ, hogy mikor kapnak újra belépési engedélyt.

Az Origo elismerte, hogy hibáztak munkatársaik, de a parlamenti „házirend” előírását problematikusnak tartják, „mivel megítélésünk szerint egy ilyen nagy jelentőségű beszéd kézirata – a javításokban, húzásokban tetten érhető dilemmákkal, alternatívákkal együtt – egyértelműen a nyilvánosságra tartozik”.

Az Országgyűlés sajtóosztálya egyébként a parlamentbe akkreditált tudósítókat, fotósokat és operatőröket valóban tájékoztatta a parlamenti tudósítás, fotózás feltételeiről, ebben azonban nem tiltják meg kifejezetten a politikusok előtti dokumentumok lefotózását, a tájékoztató szerint „a pulpituson, illetve a felszólalók, képviselők előtti irományok nem feltétlenül nyilvánosak, így kérjük, tartózkodjanak azok felismerhető, olvasható fényképezésétől”.

Az, hogy a fotósok „belelátnak” a miniszterelnöki beszéd jegyzeteibe, részben annak a következménye, hogy a házelnök az év elején szigorította a fotóriporterek mozgását a Parlament épületében, csak az emeleti karzatról fotózhatnak, így ha bárki, például a miniszterelnök, a fő helyről, a pulpitusról szónokol, akkor tulajdonképpen csak a feje búbját lehet érdemben lefényképezni. Szemből, a plenáris terem más helyeiről csak az Országgyűlés és a kormányfő saját fotósa, illetve az állami hírügynökség készíthet felvételeket. Az operatőröket és a videósokat már az előző ciklusokban kitiltották a folyosókról, korábban ők az ülésterem előtt lévő, úgynevezett piros társalgóban dolgozhattak, de az új rend szerint innen is menniük kellett az épület északi oldalára, többek szerint azért, mert a sajtó az étterembe és a büfébe sétáló képviselőket többször itt kapta mikrofonvégre, és a honatyák akkor is kénytelen voltak legalább megállni, ha nem is akartak válaszolni a sajtó kérdéseire.

Lövétei István alkotmányjogász lapunknak elmondta, sajnos Magyarországon vannak hagyományai a parlamenti nyilvánosság korlátozásának. Szerinte a mostani esetnél, két orgánum fotósainak kitiltásánál, sokkal súlyosabb volt, amikor korlátozták a parlamenti ülések televíziós nyilvánosságát. Emlékezetes, 1998 tavaszára alakították ki a parlament zárt láncú televíziós rendszerét, azóta a tévécsatornák csak a parlament által készített képeket vehetik át, a plenáris ülésekről nem készíthetnek saját felvételeket. Később pedig, a szocialista Szili Katalin házelnöksége idején a Parlament folyosójáról is kitiltották a kamerákat, amikor több tévétársaság riportot készített a parlamenti folyosókon, azaz tiltott helyeken dohányzó képviselőkről. Öt kereskedelmi médium a tévéközvetítés korlátozása miatt az Alkotmánybírósághoz is fordult, a testület azonban elutasította indítványukat.

Ezt ne lássa az ország?