Nem eszik olyan forrón a rokkantnyugdíjast
A kormány tavasszal jelentette be, hogy a jövőben a társadalombiztosítási alapból csak az öregségi korhatárt betöltött idősek kaphatnának juttatást. A fiatalabbak választhatnának a jövedelempótló ellátás vagy a munkavállalás között. A korhatár alatti nyugdíjasok csaknem egymilliós táborából januárban – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint – 720 ezren kaptak rokkantsági ellátást. Közülük több mint 400 ezren tartoznak az úgynevezett harmadik csoportba, vagyis azok közé, akik számíthatnak a rokkantsági felülvizsgálatra. De hogy pontosan mi is történik majd, azt egyelőre senki nem tudja. A folyton változó nyilatkozatok szerint hol a teljes korhatár alatti csoport, hol csak az 57 évnél fiatalabbak szerepelnek a „rendszerből kivezetendők” listáján.
Hogy valójában mekkora lehet az úgymond „színlelők” tábora, senki sem tudja. Időről időre bíróság elé kerülnek a rokkantosítással üzletelő orvosok; már 155 ügyben folyik büntetőeljárás.
A rokkantnyugdíjazás szigorítása a Gyurcsány-kormány idején kezdődött: három éve vezették be azt az új rendszert, amelyben nem az elveszített, hanem a megmaradt képességekre építve döntötték el, hogy ki kaphat ellátást és kit lehet, illetve kell visszavezetni a munka világába. A felülvizsgáló bizottságok minden harmadik-negyedik érintett esetében felfüggesztették a rokkantnyugdíj folyósítását. Ám még így is maradt sok százezer, elvben munkaképes korban lévő egészségkárosodott, akinek az ellátására évente 300 milliárd forintot költ az állam. Ahhoz, hogy az Orbán-kormány képes legyen még jobban visszaszorítani a rokkantnyugdíjasok arányát, valamennyi eddig keletkezett hatósági határozatot át kellene nézni.
Lapunknak több felülvizsgáló helyen megerősítették: erre eddig még csak előkészületek sem történtek.
Nincs se férőhely, se szakember ekkora tömeg gyors orvosi felülvizsgálatára. A Költségvetési Felelősségi Intézet becslése szerint a felülvizsgálat várható többletköltsége egyébként legalább ötmilliárd forint. S ha teljesülnek a Széll Kálmán Terv elvárásai, akkor az egészségkárosodottak 87 százaléka vesztheti el rokkantnyugdíját.
A kormány a felülvizsgálatokhoz gyorstalpalókon képezne foglalkozás-egészségügyi orvosokat, és olyan munkaszimulátorokat vásárolna, amelyek maguk is képesek „eldönteni”, hogy ki a munkaképes. A nemzeti rehabilitációs intézetnek most egyetlen ilyen gépe van. És e „csodagépnek” is egyetlen ember képességeinek felméréséhez öt és fél órára van szüksége. Így, ha megvásárolják is a médiában már beharangozott öt-hét készüléket, naponta akkor is csak legfeljebb tucatnyi ember sorsáról lehet dönteni.
A Nemzeti Rehabilitációs Hivatal munkatársai az elmúlt időszakban több mint 1500 ember rokkantosítási dokumentációját olvasták át, ebből 130 ügyben tűnt célszerűnek a rendkívüli felülvizsgálat, s mindössze három esetben sikerült megállapítani, hogy az illető nem jogosult az ellátásra.
Hegedűs Lajos, a mozgáskorlátozottak érdekvédelmi szervezetének vezetője elképzelni sem tudja, mi az alapja, hogy éppen 220 ezer embert akarnak visszavezetni a munka világába. És hol kaphatnak majd ezek az emberek munkát? A megváltozott munkaképességűek 42 százaléka a tartósan álláskeresők közé tartozik. A nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjasok 72 százaléka 46–64 év közötti, több mint 70 százaléka csak nyolc általánost vagy régi szakmunkásképzőt végzett. Az érdekvédőnek arra sincs ésszerű magyarázata, miként lehet megszerzett jogot egyetlen tollvonással megszüntetni, most ugyanis a rokkantsági ellátásra csak járulékfizetés és meghatározott biztosítási idő ellenében lehet jogosulttá válni. A szervezet egyelőre nem is tehet mást, mint „megfricskázza a kormány orrát” és maga is nemzeti konzultációt szervez a tervezett intézkedésről. Három hete tették közzé a nemzeti konzultáció mintájára azt a kérdőívet, amelyben társadalmi párbeszédre hívják az állampolgárokat. Honlapjukon is elérhető, online is megválaszolható kérdéssorukra eddig 30 ezren válaszoltak, határozottan elutasítva a társadalombiztosítási ellátások szociális segéllyé alakítását. A tiltakozásokat addig gyűjtik, amíg nyilvánossá nem válik a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos kormányzati terv, mert azután a válaszokat átadják a döntéshozóknak.
