Miért csak az uzsorásra számíthatnak?
– A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Mindenekelőtt azt kellene végiggondolni, hogy a mélyszegénységben élő családok hová fordulhatnak, ha a hónap közepén elfogy a pénzük – Kerezsi Klára kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese szerint ezzel kellene kezdeni a gondolkodást. Bármilyen cinikusan hangzik is – fogalmaz a szakértő –, erre ma az a válasz, hogy az uzsoráshoz. Az önkormányzattól vagy a kormányhivataltól ugyanis hiába kérnének gyorssegélyt, nem kapnak.
![Március 10. Rendőrök vezetik elő az uzsoratevékenységgel gyanúsított ózdi vádlottakat Március 10. Rendőrök vezetik elő az uzsoratevékenységgel gyanúsított ózdi vádlottakat](/data/cikk/1/20/77/21/cikk_1207721/702971.jpg)
„Az uzsorahitelt felvevők az erős tekintélyelvű személyi hátteret kialakító hitelezők miatt rettegésben élnek, de nem fordulnak külső segítőkhöz, mert mind ők, mind baráti körük – a potenciális tanúk – arra gondolnak, hogy bármikor kerülhetnek pénzhiányos helyzetbe és csak innen látnak pillanatnyi segítséget.” Ez olvasható egy korábbi rendőrségi közleményben is. A kriminológus véleménye és a hatósági álláspont közt tehát összhang mutatkozik.
– Mégis a büntetőjogban keresik a megoldást, az pedig nem alkalmas a szegénység és a kiszolgáltatottság enyhítésére – állítja Kerezsi Klára. Kimondani egyszerű, hogy mostantól vasszigorral lépnek fel az uzsora ellen, de szerinte megoldást csak az jelentene, ha inkább azt vizsgálnák, kik és miért kerültek nehéz helyzetbe, s ma miért az uzsorás az egyetlen, aki hajlandó – persze nem önzetlenül, hiszen akár havi százszázalékos kamatot számít fel – segíteni.
A kriminológus álláspontja: konzultálni kellene a szakmával, s a megoldási lehetőségek keresésébe célszerű lenne bevonni magukat az érintetteket. Úgy gondolja, közösségi mediáció keretében akár az uzsorásokat is megszólíthatnák. Emellett a szociális munkásoknak nap mint nap el kellene látogatniuk a veszélyeztetett családokhoz, hogy segítséget nyújtsanak, miként osszák be a kevés pénzüket. Igaz, a szakértő ehhez további feltételt rendelne: arra is szükség lenne, hogy legyen annyi bevételük, amit egyáltalán be lehet osztani.
Kerezsi Klára szerint ugyanakkor le kell számolni azzal a tévhittel, hogy a mélyszegénységben élők közül sokan nem akarnak dolgozni. Ez nem igaz, s némi iróniával mondja: emberfeletti erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy valaki puszta kézzel szedje fel a korábban megszüntetett vonalakon a síneket, s még fel is darabolja, hogy a hulladékgyűjtő ne ismerje fel a fém eredetét. Ha ezek az emberek legális munkára kapnának lehetőséget – állítja –, ugyanolyan intenzitással tennék a dolgukat.
Magát a kölcsönügyletet vagy annak csak bizonyos módozatait fenyegetik? – teszi fel a kérdést Finszter Géza kriminológus, egyetemi tanár. A kezdeményezést lehet ugyanis kiterjesztően is értelmezni, s akkor általánosságban vetődik fel: mikor kell a büntetőjognak beavatkoznia? Egy mondás szerint a bankár számára a büntetőjog az erkölcsi kódex. Szó sincs tehát morálról, hiszen minden tranzakció a nagyobb haszon érdekében történik, s ha már az erkölcsi jó nem jut szerephez, a kriminológus szerint tényleg a Btk.-ban kell felállítani a korlátokat. Ha azonban csak az uzsoramaffia felszámolásáról van szó, nem kell semmilyen törvénymódosítás – ez a leghatározottabb álláspontja. Az uzsorakölcsönök esetében számos bűncselekmény megvalósul, hiszen nem ritkán fenyegetik, bántalmazzák, rabszolgamunkára kényszerítik a nem fizető adósokat, s az ilyen ügyek felderítéséhez nem látványpolitizálásra, inkább jól működő rendőrségre lenne szükség. És persze a nyomor felszámolására, mert Finszter szerint az egész probléma folyamatosan újratermelődik: ha elvisznek egy uzsorást, a helyébe lép a másik.
A bűnüldöző hatóság dolga az elkövetőket felderítése, de az is, hogy megelőzze a jogsértéseket – másként a látványosan meghirdetett program szükségszerűen kudarcot vall. Ehhez – a jogszabályok barkácsolása helyett – ütőképes nyomozóapparátus, illetve folyamatos rendőri jelenlét kell – hangsúlyozza Finszter. Ez utóbbi azért is meghatározóan fontos, mert a sértettek – részben félelemből, részben mert az érdekeik ezt diktálják – nemigen tesznek feljelentést, és a kriminológus szerint arra sem érdemes építeni, hogy az uzsorások a büntetés elmaradásának reményében egymást adnák fel.
Akciócsoportot sürget az LMP
Az önkormányzatok szociális rendszerének megerősítését, közösségi rendőrség és országos akciócsoport létrehozását javasolja az uzsorások elleni küzdelemhez az LMP – mondta Dorosz Dávid, a párt országgyűlési képviselője vasárnap, Budapesten. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagja kijelentette: a szociális állam lebontása, a kormány megszorító politikája löki az embereket az uzsorások karjaiba, és az „embertelen jelenségek” ellen csak látszatintézkedéseket hoz. Így a párt szerint az, hogy a kormány módosítani kívánja a büntető törvénykönyvet, még nem oldja meg a problémát.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő válaszközleményében azt írta, a büntető törvénykönyv szigorításával, a kamatmaximum törvényi bevezetésével és a rendőrség határozott fellépésével megvédik a nehéz helyzetbe került családokat a bűnözőktől. „Az ellenzéki pártoknak most már csak egyetlen dolgot kell eldönteniük: az emberek vagy az uzsorázók oldalán állnak-e”, tette hozzá.