Miért csak az uzsorásra számíthatnak?
– A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Mindenekelőtt azt kellene végiggondolni, hogy a mélyszegénységben élő családok hová fordulhatnak, ha a hónap közepén elfogy a pénzük – Kerezsi Klára kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese szerint ezzel kellene kezdeni a gondolkodást. Bármilyen cinikusan hangzik is – fogalmaz a szakértő –, erre ma az a válasz, hogy az uzsoráshoz. Az önkormányzattól vagy a kormányhivataltól ugyanis hiába kérnének gyorssegélyt, nem kapnak.
„Az uzsorahitelt felvevők az erős tekintélyelvű személyi hátteret kialakító hitelezők miatt rettegésben élnek, de nem fordulnak külső segítőkhöz, mert mind ők, mind baráti körük – a potenciális tanúk – arra gondolnak, hogy bármikor kerülhetnek pénzhiányos helyzetbe és csak innen látnak pillanatnyi segítséget.” Ez olvasható egy korábbi rendőrségi közleményben is. A kriminológus véleménye és a hatósági álláspont közt tehát összhang mutatkozik.
– Mégis a büntetőjogban keresik a megoldást, az pedig nem alkalmas a szegénység és a kiszolgáltatottság enyhítésére – állítja Kerezsi Klára. Kimondani egyszerű, hogy mostantól vasszigorral lépnek fel az uzsora ellen, de szerinte megoldást csak az jelentene, ha inkább azt vizsgálnák, kik és miért kerültek nehéz helyzetbe, s ma miért az uzsorás az egyetlen, aki hajlandó – persze nem önzetlenül, hiszen akár havi százszázalékos kamatot számít fel – segíteni.
A kriminológus álláspontja: konzultálni kellene a szakmával, s a megoldási lehetőségek keresésébe célszerű lenne bevonni magukat az érintetteket. Úgy gondolja, közösségi mediáció keretében akár az uzsorásokat is megszólíthatnák. Emellett a szociális munkásoknak nap mint nap el kellene látogatniuk a veszélyeztetett családokhoz, hogy segítséget nyújtsanak, miként osszák be a kevés pénzüket. Igaz, a szakértő ehhez további feltételt rendelne: arra is szükség lenne, hogy legyen annyi bevételük, amit egyáltalán be lehet osztani.
Kerezsi Klára szerint ugyanakkor le kell számolni azzal a tévhittel, hogy a mélyszegénységben élők közül sokan nem akarnak dolgozni. Ez nem igaz, s némi iróniával mondja: emberfeletti erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy valaki puszta kézzel szedje fel a korábban megszüntetett vonalakon a síneket, s még fel is darabolja, hogy a hulladékgyűjtő ne ismerje fel a fém eredetét. Ha ezek az emberek legális munkára kapnának lehetőséget – állítja –, ugyanolyan intenzitással tennék a dolgukat.
Magát a kölcsönügyletet vagy annak csak bizonyos módozatait fenyegetik? – teszi fel a kérdést Finszter Géza kriminológus, egyetemi tanár. A kezdeményezést lehet ugyanis kiterjesztően is értelmezni, s akkor általánosságban vetődik fel: mikor kell a büntetőjognak beavatkoznia? Egy mondás szerint a bankár számára a büntetőjog az erkölcsi kódex. Szó sincs tehát morálról, hiszen minden tranzakció a nagyobb haszon érdekében történik, s ha már az erkölcsi jó nem jut szerephez, a kriminológus szerint tényleg a Btk.-ban kell felállítani a korlátokat. Ha azonban csak az uzsoramaffia felszámolásáról van szó, nem kell semmilyen törvénymódosítás – ez a leghatározottabb álláspontja. Az uzsorakölcsönök esetében számos bűncselekmény megvalósul, hiszen nem ritkán fenyegetik, bántalmazzák, rabszolgamunkára kényszerítik a nem fizető adósokat, s az ilyen ügyek felderítéséhez nem látványpolitizálásra, inkább jól működő rendőrségre lenne szükség. És persze a nyomor felszámolására, mert Finszter szerint az egész probléma folyamatosan újratermelődik: ha elvisznek egy uzsorást, a helyébe lép a másik.
A bűnüldöző hatóság dolga az elkövetőket felderítése, de az is, hogy megelőzze a jogsértéseket – másként a látványosan meghirdetett program szükségszerűen kudarcot vall. Ehhez – a jogszabályok barkácsolása helyett – ütőképes nyomozóapparátus, illetve folyamatos rendőri jelenlét kell – hangsúlyozza Finszter. Ez utóbbi azért is meghatározóan fontos, mert a sértettek – részben félelemből, részben mert az érdekeik ezt diktálják – nemigen tesznek feljelentést, és a kriminológus szerint arra sem érdemes építeni, hogy az uzsorások a büntetés elmaradásának reményében egymást adnák fel.
Akciócsoportot sürget az LMP
Az önkormányzatok szociális rendszerének megerősítését, közösségi rendőrség és országos akciócsoport létrehozását javasolja az uzsorások elleni küzdelemhez az LMP – mondta Dorosz Dávid, a párt országgyűlési képviselője vasárnap, Budapesten. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagja kijelentette: a szociális állam lebontása, a kormány megszorító politikája löki az embereket az uzsorások karjaiba, és az „embertelen jelenségek” ellen csak látszatintézkedéseket hoz. Így a párt szerint az, hogy a kormány módosítani kívánja a büntető törvénykönyvet, még nem oldja meg a problémát.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő válaszközleményében azt írta, a büntető törvénykönyv szigorításával, a kamatmaximum törvényi bevezetésével és a rendőrség határozott fellépésével megvédik a nehéz helyzetbe került családokat a bűnözőktől. „Az ellenzéki pártoknak most már csak egyetlen dolgot kell eldönteniük: az emberek vagy az uzsorázók oldalán állnak-e”, tette hozzá.
