A BM már a kiírás elején rögzíti: tudatában van annak, hogy a szociális lakónegyed társadalmi vitát kavar, de ez, hangsúlyozzák, más országokban sincs másként. A kormány mindenesetre mintát szeretne adni az ócsai bérlakásteleppel. A kabinet, szakítva a korábbi hagyományokkal, nem soklakásos tömbökbe, hanem önálló gazdálkodásra lehetőséget nyújtó családi házakba költözteti az önhibájukon kívül bajbajutottakat. De ez a lehetőség csak a legkiszolgáltatottabbak előtt áll nyitva.

A pályaművek beérkezési határideje október 7. Az értékelésre alig egy hetet kap a zsűri. A kilencfős bizottság elnöke Szaló Péter, a BM építésügyi helyettes államtitkára. Társelnökei Ertsey Attila – környezettudatos megoldásairól ismert – építész, illetve Horváth Tamás ócsai alpolgármester.

A pályázók tájolására Ertsey Attila koncepcióvázlatot készített az autonóm faluról, amely szerint a bérlakástelep csak eleinte lógna Ócsa köldökzsinórján, később önálló településként élne tovább. Az autonóm falu az eredeti elképzelés szerint sem az energia, sem a víz- és szennyvízgazdálkodás, sem az élelmiszer-ellátás okán nem szorult volna az anyatelepülésre. Működtetését a beköltözőkből verbuvált fenntartható közösség biztosította volna. Ertsey az épületek fűtését és melegvíz-ellátását egyedi biomasszakazánok és napkollektorok segítségével oldotta volna meg, míg az áramigény napkollektorokkal nem lefedhető részét egy helyi biogázalapú üzemmel egészítette volna ki. Így a gázt nem kellene elvezetni a telepre.

Az esővíz hasznosítása és a szürkevíz visszaforgatása révén 30–50 százalékos ivóvízmegtakarítást remélt, ami egyúttal a szennyvízkibocsátás 30 százalékos csökkentését eredményezné. A telep szennyvizét az elavult ócsai tisztítótelep helyett egy korszerű növényi tisztítóval oldotta volna meg. A közlekedést elképzelései szerint a bicikli mellett elektromos kisbuszokkal biztosítanák. Az új életmodell alapja a háztáji gazdálkodás, ám a betelepülők habitusához igazodva Ertsey eltérő nagyságú telkeket kínált volna.

A júliusban született koncepciót azután több helyen is felülírták az állami, önkormányzati alkuk. A növényi szennyvíztisztító helyett az ócsai telepet bővítik. Elvetették a központi biomassza-erőmű ötletét és még nem tudni, hogy túléli-e az egyezkedést az épületek egyedi megújuló energiaforrással történő fűtése, melegvíz-ellátása. A telkek pedig nem lehetnek sem kisebbek, sem nagyobbak ezer négyzetméternél. A környezettudatos modell tehát részben már az elején áldozatul esett a politikaigazdasági alkuknak.

A zsűri mindenesetre azokat a pályaműveket értékeli majd fenntarthatónak, amelyek megfelelő keretet biztosítanak a több lábon álló életmódhoz, különös tekintettel a helyi gazdaságok kiépítésére, ezenfelül lehetőséget adnak a megújulóenergia-források egyéni és közösségi használatára, illetve a lehető legkisebbre húzzák össze a település „ökológiai lábnyomát”. Legalábbis a kiíráskor még így gondolták. Ám a leendő pályázók kérdéseire később adott válaszokból kiderül, hogy „keresték ugyan a mintaértékű ökofalu megvalósíthatóságának lehetőségeit, de később bebizonyosodott, hogy maradéktalanul ez nem valósítható meg”.

Az építészek kezét megkötik a számok. A területen a 420 lakóház mellett 80 üzletet, két óvodát, egy iskolát, sportpályákat, egy 600 négyzetméteres szupermarketet, postát, körzeti orvosi rendelőket, klubkönyvtárat és egy ökumenikus templomot kell elhelyezni. A kiírásban még a 40–80 négyzetméter alapterületű házak darabszámát is rögzítették. (A telep lakóházainak ötöde alig negyven négyzetméteres lesz!) A pályázók dolgát a fentieken túl a homokos, erős széleróziónak kitett talaj, a jelentős üreginyúl-populáció, három régészeti lelőhely és egy közeli, forgalmas közút is nehezíti.

Ócsa mindenesetre megtette, amit tehetett. Az előzetes menetrendhez igazodva a képviselő-testület ezen a héten elfogadta a helyi építési szabályzat és a településszerkezeti terv módosítását.

A terv