Vagyis a jogellenes cselekmények többnyire következmények nélküliek – állítja Hack Péter (képünkön), az ELTE büntető eljárásjogi tanszékének oktatója. Az angolszász jogrendszerben más elvek érvényesülnek, mert ha az eljárási szabályokat megszegik, az egész ügy bukhat. Az Egyesült Államokban azt vallják például, hogy romlott fának nem lehet egészséges gyümölcse, vagyis: igazságtalan eljárásban nem lehet igazságot szolgáltatni. Nálunk ezzel szemben kizárólag a bíróság mérlegelésén múlik, hogy az eljárás során elkövetett törvénysértések révén szerzett információkat a szabad bizonyítás keretében miként értékeli.

Egy kényszerrel vagy fenyegetéssel kicsikart vallomást persze nálunk sem vesznek figyelembe – mondja Hack –, de az annak alapján beszerzett bizonyítékokat már igen. A hazai igazságszolgáltatási rendszertől ráadásul idegen az a megfontolás, hogy az eljárás részeseit személyes felelősség terheli. Ennek Hack szerint tipikus példája a móri ügy: máig nem tudni, hogy a nyilvánvalóan téves elsőfokú ítéletben mekkora része volt a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Pedig ahhoz, hogy a hasonló melléfogásokat elkerülhessék, az egész büntetőeljárás alapos elemzésére lenne szükség, tudományos igényű kutatás keretében.

Finszter Géza egyetemi tanár, kriminológus, ahogy mondja, nem mindig eredményesen ugyan, de azt tanítja, hogy a nyomozás során a tételes büntetőeljárási szabályokat nem lehet megszegni, és olyan taktikát kell alkalmazni, amely alkalmas a hipotézis – vagyis a bűncselekmény gyanújának – alátámasztására vagy elvetésére, tehát az igazság kiderítésére. Finszter szerint nem vethetnek be olyan módszereket, amelyek bármilyen módon befolyásolják az eljárásban érintett személyek vallomásait, és a védelem bizonyítási indítványait sem szerencsés elutasítani. Ha nem ezt teszik, a nyomozó könnyen saját verziója rabjává válik, s mindent elfogad, ami a feltételezését erősíti, miközben kizárja a gyanút kétségbe vonó információkat.

Az angolszász gyakorlatot, amely nem tűri a hatóságok jogsértéseit, a kriminológus is szerencsésebbnek tartja. Mondhatják, hogy elment az esze annak, aki egy gyilkost futni hagy, de ott fontosabb szempont, hogy az állam nem járhat el törvényellenesen, s egyetlen jogsértésre sem válaszolhat jogsértéssel. Finszter úgy látja, nálunk más elv érvényesül: ha bűncselekmény történt, valakit el kell ítélni, kerül, amibe kerül. Ezért is gondot jelent, hogy a bűnügyi nyomozó alá-fölérendeltségi viszonyban áll, s nem feltétlenül a jog, hanem az elöljáró parancsa alapján cselekszik. Ha pedig a felelősségre vonás politikai érdeket is szolgál, a kriminológus szerint különösen nagy a jogsértés kockázata.

Leállított kivégzés

Leállíttatta az amerikai legfelsőbb bíróság egy Texas állambeli afroamerikai férfi kivégzését, mert a fellebbezést benyújtó védőügyvédek szerint a büntetőperben fajra vonatkozó kérdés is elhangzott. A 48 éves Duane Buckot egy 1995-ben Houstonban elkövetett kettős gyilkosság miatt ítélték 1997-ben halálra. Az ítéletet a Texas állambeli Huntsville börtönében, helyi idő szerint csütörtök este hajtották volna végre méreginjekcióval, de a szövetségi legfelsőbb bíróság ezt meghatározatlan időre felfüggesztette. Buck ügyvédei amiatt fellebbeztek, hogy a per során egy szakértőként meghallgatott pszichológus azt állította: a feketék hajlamosabbak erőszakos cselekményeket elkövetni, ha kiengedik őket a börtönből. (MTI)