Hiányos az ügyészség értékbecslése
A vádhatóság szerint Blum bűncselekményt követett el azzal, hogy 2008 júliusában lakóhely létesítését jelentette be a sukorói polgármesteri hivatalban, miközben nem költözött be az általa bérelt, majd később megvásárolt Kis utca 5. szám alatti házba, sőt később sem tartózkodott életvitelszerűen az általa megjelölt ingatlanban. Az ügyészség álláspontja szerint ezzel megvalósult az intellektuális közokirat-hamisítás.
A bíróság elfogadta a vádhatóság jogi érvelését, azaz közokirat-hamisításnak minősítette, ha valaki nem él életvitelszerűen azon a címen, ami a lakcímkártyáján szerepel, ugyanakkor felmentette Blumot a bűncselekmény vádja alól. Az ítélet indoklása szerint a magyarul nem beszélő és olvasó üzletembert megtévesztették – sem az akkori jogi képviselője, sem a sukorói jegyző, sem pedig az ügyintéző nem figyelmeztette arra, hogy csak akkor jelentkezhet be állandó lakosnak, ha be is költözik a házba –, ez pedig kizárja a büntethetőségét.
Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyészség fellebbezett a bűnösség megállapítását kérve. Bánáti János ügyvéd, JoavBlum jogi képviselője kérdésünkre elmondta: a másodfokú eljárás során az ítélet indoklásának megváltoztatását kéri a bíróságtól. Szerinte ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek, ha jogerősen is bűncselekménynek minősítik, ha valaki nem lakik életvitelszerűen a lakcímkártyáján szereplő ingatlanban. Úgy véli, ilyen alapon százerével kellene pereket indítani szerte az országban.
Ugyanakkor váratlan és a sukorói ügyet akár esetleg teljesen új megvilágításba helyező esemény is történt: a telekcsere ügyében az ügyészség által készített értékbecslés megalapozottságát kérdőjelezi meg az, hogy maga az ügyészség szólította fel a szakvéleményt készítő céget az anyag kiegészítésére. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője az MTI-nek megerősítette, hogy a közelmúltban a szakvélemény kiegészítésére hívták fel az ingatlanszakértőt, azt azonban, hogy milyen tárgyban, lapunk kérdésére nem kívánta pontosítani.
A szóban forgó értékbecslés az, amely alapján a hatóság igazolva látja, hogy a sukorói telekcsere ügyében 1,3 milliárdos vagyoni hátrány érte az államot. A Népszabadság információi szerint a határozatban megjelölt egyik ok, hogy az ingatlanszakértő hatályon kívül helyezett rendelkezést is figyelembe vett az értékbecslés elkészítésénél. Azt nem lehet tudni, hogy mindez milyen mértékben befolyásolta az értékbecslés végeredményét, az ugyanakkor biztos, hogy a jogi szakvélemény megalapozottságát aláássa.
Annál is inkább, mert az ügyben hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt hat gyanúsított ellen folyó büntetőeljárásnak éppen ez az értékbecslés az alapja. Ez számít a legfőbb bizonyítéknak abban a polgári perben is, amelyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a saját maga által korábban kötött telekcsere-szerződés semmissé nyilvánítását kérvényezi. Igaz, e polgári pernek ma már jó ideje nem témája az értékaránytalanság –szemben egyes kommunikációs stratégiákkal –, az eljárásban már jó ideje apróbb helyi szabályok be- vagy be nem tartását tárgyalják.
Császy Zsolt, a szerződést előkészítő egykori MNV-s értékesítési jogi igazgató – az ügy egyik gyanúsítottja – lapunknak elmondta: még Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése előtt levélben kereste meg az Országgyűlés mentelmi, öszszeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságát. Igaz, Gyurcsány ellen hivatali visszaélés a gyanú a kiszivárgott információk szerint, így a mentelmi bizottság vélhette úgy is, hogy az értékbecslés megalapozottsága nem lehet tárgya a volt miniszterelnök ügyének. Annyiban azonban mégis, hogy az ügyészség által a mentelmi bizottságnak küldött anyag azt sugallja, hogy Gyurcsány utasítására „manipulálták” az állam által készített értékbecsléseket. Császy ezt mindvégig határozottan visszautasította.
Kérdés, hogy a 2009-es anyagról miért csak most derül ki, hogy hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján készült? S vajon ezzel összefüggésben van-e, hogy az ügyet firtató gyanúsítottat mára újabb kihallgatásra idézték, ezúttal a moszkvai kereskelmi képviselet irodaházának eladása ügyé ben?