Buszos alvállalkozókat keres a BKV
Mint például a buszos alvállalkozói tender, a cég jövőjét alapvetően befolyásoló új közszolgáltatási szerződésnek, illetve a BKV beolvadásának előkészítése a BKK-ba. A végleges utódlásra pályázatot írnak majd ki. De mire az lefut, a legfontosabb elvi döntések – finanszírozás, buszágazat, működési rendszer – már megszülettek. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) alá rendelt cég új vezetője így inkább csak formális aláírója lesz az előkészített kontraktusoknak.
A vezérigazgató távozása előtti közgyűlésen hozott határozat értelmében még ebben a hónapban ki kell írni a buszos alvállalkozókat kiválasztó közbeszerzési tendert. Az autóbusz-üzemeltetési alvállalkozói szerződések zöme ugyanis lejár jövő áprilisban. A megállapodások szerint közlekedő száz buszt – beleértve a júniusban lejáró kontraktusok alapján futókat is – képtelen lenne pótolni a BKV Zrt.
A fővárosi közlekedési vállalat autó buszparkjának átlagéletkora 17 év, amely már önmagában is az euró pai átlag duplája, de szép számban futnak Budapest utcáin 23 éves vagy még annál is idősebb buszmatuzsálemek. Ezek felújítása gazdaságtalan, újakra cserélésükre nincs pénz, a használt járművek beszerzése pedig a kínálat szűkössége miatt erősen korlátozott. A szolgáltatás fenntartása így csak alvállalkozók bevonásával sikerülhet. Az új kontraktusok előkészítése azonban minimálisan hat hónapot vesz igénybe, de ha az új vállalkozóknak némi időt is adnak a felkészülésre, akkor ennél is többet.
Így a tender kiírásával nem várható meg a személyszállítási törvény. A jogszabály parlamenti vitája az őszi ciklusra várható, így legfeljebb jövő januártól léphet életbe. De a BKV részben erre alapuló új közszolgáltatási szerződésének megkötésére se lehet várni, hiszen a bonyolult kontraktust legkorábban 2012 márciusában hozhatják tető alá. Ez több szempontból is zavart okozhat a gépezetben. Egyrészt a BKV nem vállalhat kötelezettséget olyan időszakra, amelyre nincs szerződésben rögzített finanszírozási háttere. Márpedig a buszszerződéseket az egyelőre nem létező új közszolgáltatási szerződés terhére kötnék. S mivel a BKV önállóan ki se írhatja a tendert, áthidaló megoldásként a BKK-val közös konzorciumot alkotva kérnek ajánlatokat, amelynek biztosítékát a Fővárosi Önkormányzat kötelezettségvállalása adja. Az alvállalkozókkal kötendő új keretmegállapodásokban egyébként szigorúbb feltételrendszert alkalmazna a BKK.
Szintén ebben a hónapban írják ki a BKV – fővárosi holdingba olvadáshoz szükséges – apportértékének megállapítását célzó közbeszerzési eljárást. A jelenleg 127 milliárd forint névértékű részvényállomány valós értékének felmérésére nettó 15 millió forintot szavazott meg a közgyűlés. A városatyák ezzel az olcsóbb pénzforgalom-alapú értékelés mellett döntöttek. (A módszer azonban csak akkor eredményez pozitív cégértéket, ha a BKV finanszírozása nyereséges gazdálkodást tesz lehetővé a jövőben.)
Az ennél jóval drágább – 50-100 millióba kerülő – eszközérték-alapú módszerről végül nem is szavaztak a városatyák. Bár ez kézzelfogható tárgyakra támaszkodna, míg az utóbbi az évek óta csődközelben tántorgó BKV nyereséges működési modelljén alapuló hétéves üzleti tervére. Ráadásul úgy kell sebtiben megírni, hogy a tervkészítők a legszükségesebb peremfeltételeket sem ismerik.
Egyelőre nem ismert, hogy az új személyszállítási törvény milyen finanszírozási-működési feltételrendszert állít fel, hogyan viszonyul mindehhez a nemzeti közlekedési holding, illetve milyen szerepet kap abban a BKK és annak majdani „leánykája”, a BKV, sőt azt sem tudni, hogy milyen elvárásokat támaszt a BKV felé az új közszolgáltatási szerződés. Innen szép nyereségessé tenni a céget. Legalábbis papíron.
