Lázár János ugyanis azzal állt a nyilvánosság elé, hogy a képviselőcsoport úgy foglalt állást hogy a kórházak valamint a szakrendelők ne a kormányhivatal irányítása alá tartozzanak. Magyarországon a jövőben állami feladat lesz a fekvő- és járóbeteg ellátás.

A lapunk által megkérdezett, és az ülésen részt vett pártpolitikusok szerint lehetett így is érteni, azt ami történt. Ám az is bizonyos, hogy egyre nagyobb a zavar a kormányzó párton belül, mert mások meg úgy emlékeztek, hogy a péntek hajnalig tartó vitán, csak az a döntés született, hogy nincs döntés. Azaz csak annyi biztos, hogy a kórházak állami tulajdonba kerülnek.

Információink szerint a kormányfő elhalasztotta a döntést, így a részletek és a további menetrend a hétfői frakcióülés után derülhet ki. Többen azt mondták lapunknak, hogy a kötcsei Fidesz rendezvényen ismét szóba kerülhet az ellátórendszer sorsa. Lapunk úgy tudja: az egészségügy átalakításával kapcsolatban a frakció előtt több elképzelés is szerepelt. Az egyik az önkormányzati törvény szövegtervezete, eszerint 2012. január elsejéig a megyei intézmények, 2013. január egytől pedig a városi kórházak is a megyei kormányhivatalok felügyelete alá kerülnek. De ezek is csak addig maradnak ott, míg a végleges szakmai struktúra ki nem alakul és további ágazati döntéssel kiderül: ki irányítja, felügyeli a kórházakat. A kormányhivatalok ellen szól, hogy összeférhetetlen lenne, hogy ugyan az a hivatal legyen a tulajdonos, amely a felügyeletet, a finanszírozást is ellátja.

A második vizió a „Budapest törvény” szövegtervezetének része, a kerületi polgármesterekből szerveződött Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) javaslata volt. Ezzel az előkészítők azt szeretnék elérni, hogy a fővárosi és pestmegyei egészségügyi intézmények (köztük az egyetemi klinikák, az országos intézetek) a fővárosi kormányhivatal felügyelete alá kerüljenek. Erről a vita hajnalig tartott, de miután gyorsan kiderült, hogy eredeti koncepciót biztosan nem szavazná meg a többség, ezért Orbán Viktor kormányfő elnapolta a döntést.

A harmadik változatként került szóba, a Semmelweis Terv. Ez utóbbi mellett Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár és Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára - egyesek szerint - hosszasan érvelt. Az államtitkárt pénteken délelőtt még a frakció két munkacsoportja – a költségvetési és az egészségügy és szociális  – külön is meghallgatta.  Utána több képviselő is úgy nyilatkozott: bár a tárca az érdekérvényesítésben folytatott harcban jól áll, de voltak olyan szakmai érvek, amelyre nem születhettek meggyőző politikai válaszok. 

Szócska Miklós államtitkár a hajdúszoboszlói frakcióülés után a járóbeteg szakellátók országos konferenciáján tartott fórumot, de határozott kérdésre se volt hajlandó arról beszélni: mi is történt a képviselőcsoport zárt ülésén. Mint mondta: a frakcióülés témáiról ő nem nyilatkozhat. Megjegyezte: annyi biztos, hogy a fekvő beteg ellátás állami felelősség lesz. Néhány hét alatt a részletekkel kapcsolatos jogszabály-tervezetek végleges formát nyernek. Magabiztosan szólt arról is, hogy a fővárosi kórházak sorsa, a Semmelweis Terv-nek megfelelően alakul. Mint mondta: az átadás-átvétel részleteit taglaló 41 oldalas dokumentum elkészült.

Szócska Miklós szerint: Hajdúszoboszlón a szakmai érvek felülírták a politikai érdekeket. A reggel kilenctől másnap hajnal kettőig tartó fórumon kiderült: nem mindegyik kormányhivatal vezetője ragaszkodik a kórház irányításhoz, többen tartanak a számukra idegen, ismeretlen működtetési feladatoktól.