Mentik Svájcból a magyar prostituáltakat
Hiába a jó szándék mindkét ország részéről, évekig húzódhat a magyar prostituáltakat érintő svájci törvénymódosítás a törvényhozás lassúsága miatt. – Folytatjuk a méltatlan körülmények közül való kimentésük érdekében elkezdett munkát – mondja Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásáért felelős államtitkára.
Hozzáteszi: a nemrég nyilvánosságra hozott magyar kérés, miszerint Svájcban emeljék a legális prostitúció korhatárát 16-ról 18 évre, csak az első lépés volt. A civilben egy svájci alapítású hazai egyházközség lelkészeként dolgozó, e hivatását politikai tevékenysége miatt átmenetileg felfüggesztő Balog tavaly szembesült a zürichi állapotokkal. – Napi kapcsolatban vagyok a svájciakkal, évek óta mondogatják, hogy Magyarország sajnos a prostitúcióról ismert leginkább Zürichben. Tavaly kimentem, és felvettem a kapcsolatot helyi segítő szervezetekkel, döbbenetes állapotokkal szembesültem – meséli.
Ezt követően döntöttek úgy Bogárdi Szabó István református püspökkel, hogy Aargau kanton református egyházával együtt kezdeményezik a törvénymódosítást a legális prostitúció korhatárának felemeléséről. – Nem csak nekünk tűnt fel a szabályozás elégtelensége, mások is kezdeményezték időközben a törvénymódosítást – teszi hozzá az államtitkár. S bár az ügyet támogatja Pascale Bruderer parlamenti képviselő és Aargau kanton miniszterelnöke is, mégis 2014-ig húzódhat, mert a svájci törvényhozás folyamata meglehetősen lassú. Ezért most azon dolgoznak, hogy ezt a folyamatot valahogy felgyorsítsák, hogy ne kelljen három évet várni a változtatásra.
– Nincsenek illúzióink, tudjuk, hogy kemény gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy legális maradjon a 18 évesnél fiatalabbak prostitúciója is – fogalmaz, hozzátéve, hogy tisztában vannak azzal is, hogy hamis papírokkal számos 14-15 éves magyar prostituált is dolgozik Svájcban, „a közhiedelemmel ellentétben nem csak roma származású magyarok”.
De nem csak a törvénymódosítás szerepel a terveik között. Készítettek egy tájékoztató füzetet a segítő szervezetek bevonásával, melyben a prostitúció veszélyeire hívják fel a fiatalok figyelmét. Ezenkívül fontolgatják egy a Svájci Alapból finanszírozott befogadóház építését Magyarországon, mert a prostitúció ból kimentett nőknek sok esetben nincs hova menniük, amikor visszatérnek az országba. – A családjukhoz nem mehetnek vissza, mert gyakori, hogy éppen a családtagok adták el őket prostituáltnak – magyarázza Balog Zoltán, aki egyébként a prostitúció magyar törvényi szabályozásában, különösen a kiskorúak szexuális kizsákmányolására vonatkozóan is lát hiányosságokat.
Legutóbb az LMP szólította fel a kormányt, hogy végre tegyen lépéseket a gyermekprostitúció felszámolására. A párt emlékeztetett, hogy a rendőrség adatai szerint Magyarországon évente öt-hatezer kiskorú tűnik el, hatvan-hetven százalékuk nevelőotthonokból. Az elszökött fiatalok gyakran emberkereskedők áldozatai lesznek. A nemzetközi kutatások szerint a prostitúcióba való bekerülés átlagos életkora 14 év. „A magyar kiskorú lányok is tömegesen válnak prostituálttá, akármennyire is próbálják hatóságaink nem észrevenni ezt”, állítja az LMP. A párt már többször szóvá tette a gyermekprostitúcióval kapcsolatos kormányzati szerepvállalás elégtelenségét. Július 30-án nyílt levélben fordultak Pintér Sándor belügyminiszterhez, aki azóta sem válaszolt kérdéseikre. (Korábban azt válaszolta egy fideszes kérdésre, hogy gyermekprostitúció nincs, az a kevés, aki mégis ezt űzi, az önként teszi.)
Egy tavalyi, a svájci amerikai nagykövetség által készített és a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott jelentés szerint a 2009-ben Svájcba került közel ezer prostituált közel harmada magyar volt. Főleg vidéki roma nők, illetve állami gondozásból kikerülő, intézetekből elszökő fiatalok.
