Az elképzelés az új kisebbségi törvény koncepciójában szerepel. A szándék nyilvánvaló: felszámolni az „etnobizniszt”, megakadályozni, hogy illetéktelenek hozzanak létre kisebbségi testületeket. Hepp Mihály, a magyarországi horvátok vezetője, az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége (OKÖSZ) elnöke azonban tiltakozik az általa fenyegetésnek minősített javaslat ellen. Szerinte a kormányzat a kisebbségek ellen akarja felhasználni a népszámlálás nemzetiségekről szóló adatait. Hangsúlyozta: a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre nem kötelező válaszolni, márpedig az önkéntes adatszolgáltatásnak nem lehet ilyen jogi konzekvenciája.

A népszámlálást idén októberben tartják. A kisebbségek közös akciót indítottak annak érdekében, hogy az anonimitást biztosító adatgyűjtéskor minél többen vállalják fel nemzetiségi, etnikai identitásukat. A romák külön is kampányolnak. Setét Jenő, az „Ide tartozunk!” kampány főkoordinátora elmondta, hogy Magyarországon becsülhetően 600-800 ezer cigány él, de tíz évvel ezelőtt, a legutóbbi népszámláláskor csak mintegy 190 ezren vallották romának magukat. A főkoordinátor szeretné, ha a valós létszám és a statisztikai adatok között csökkenne a különbség.

Korábban előfordult, hogy egy magasan képzett roma esetében a kérdezőbiztos egyszerűen nem volt hajlandó bejelölni a cigány származást. Ezért fontosnak tartja, hogy a romák kellő számban részt vegyenek kérdezőként az összeírásban.

A törvényben elismert tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbség mellett a népszámlálási íven további négy népcsoport is nevesítve megjelenik: arab, kínai, orosz és vietnami. Virágh Eszter, a KSH népszámlálási szóvivője elmondta, hogy a kisebbségi státusszal nem rendelkező közösségek közül ez a négy a legnépesebb. Ettől függetlenül a népszámláláskor bárki bármilyen népcsoport tagjának vallhatja magát, akkor is, ha a szóban forgó nemzetiség nem szerepel az előre megadott listán.