„Elfogadottnak tekintendő”

2011-09-07

Nem tárgyalt Lovasberényben a kormány a Hoffmann Rózsa által jegyzett köznevelési törvény tervezetéről, holott a hírek szerint az kiigazításra, észrevételezésre szorult még – tudtuk meg. Az MTI a múlt héten, augusztus 31-én – amikor a kabinet ülése még véget sem ért – azt jelentette: a kormány jóváhagyta a közoktatási tervezetet. De mivel Hoffmann Rózsa nem hozta nyilvánosságra, sőt Pokorni Zoltánnak a parlament oktatási bizottsága elnökének a kérése ellenére sem adta át, kézenfekvő volt a következtetés: még koránt sincs véglegesítve a nemzet köznevelési törvénye. A Népszabadság a múlt héten megírta, hogy az államtitkár asszonynak „nyilván nem csak a vesszőhibákat kell korrigálnia”.

Tegnap a lovasberényi tanácskozást követően munkatársunknak kormányzati források megerősítették: nem szerepelt napirenden a Hoffmann-törvény. Azért sem – állították –, mert Orbán Viktor már a múlt heti kormányülésen közölte: a tervezet „elfogadottnak tekintendő”. A kormány formálisan jóváhagyta, de állítólag azzal, hogy az államtitkárnak át kell vezetnie rajta a kormányülésen tett észrevételeket.

Az Index hétfőn azt írta – lapunk is foglalkozott vele korábban –, hogy a vita a leírt elképzelések költségvetési hatásai körül alakult ki. A 2013-tól életbe lépő pedagógus-életpályamodellel a bértömeg 30 százalékkal emelkedne, ami 164 milliárd forint. A koncepció ugyanakkor azzal is számol, hogy a gyereklétszám csökkenésével évente átlagosan 2000-rel kevesebb pedagógusra lesz szükség. Viszont több pénz kell a hároméves kortól kötelező óvodáztatás megoldásához, a mindennapos testnevelés bevezetéséhez vagy a középiskolai felzárkóztató programokhoz is. Az ingyenesen járó tartós tankönyvek bevezetésénél viszont azzal érvelnek: a költségek nagy része csak minden ötödik évben jelentkezik.

S hogy végül is a köznevelési tervezet (amely Hoffmann Rózsa megfogalmazása szerint „elakadt a postán”, azért sem kapta meg Pokorni Zoltán az elmúlt egy hét alatt, ahogyan Lázár János Fidesz-frakcióvezető sem) mikor kerül nyilvánosságra? Kormányzati források szerint nem zárható ki, hogy már a napokban. Ha ez a forgatókönyv valósulna meg, akkor a kormánypárti képviselők a ma kezdődő kihelyezett frakcióülésen, Hajdúszoboszlón kérdezhetik róla a miniszterelnököt, és az államtitkár asszonyt is. A parlamenti vita előtt viszont a Fidesz-frakció külön ülésnapon foglalkozik a törvényjavaslattal, Budapesten.

Az elmúlt héten nyilvánosságra hozott részeket Pokorni Zoltán elfogadhatónak nevezte, de az első Orbán-kormány oktatási minisztere azt is mondta: vannak benne „őrültségek”.

Hoffmann Rózsa Pokorni Zoltán számos ötletét is átvette: ilyen az egész napos iskola, noha az egykori oktatási miniszter az alsó tagozatra korlátozta volna, és nem tette volna kötelezővé, míg a mostani oktatási államtitkár a felső tagozatokra is kiterjesztené. Ráadásul „szülői kérésre, igazgatói engedéllyel” a felső tagozatosok a délutáni órákról kikérhetőek lennének. Kérdés, melyekről? (Ezért is vélik sokan, hogy a Hofmann-javaslat délutáni „foglalkozása” inkább napközi jellegre utal.) De az is Pokorni-idea volt, hogy ha az állam milliókkal támogat egy-egy felsőoktatási képzést, a fiatalok adjanak is vissza valamit annak a közösségnek, amely hozzájárult a taníttatásukhoz, illetve a lemorzsolódó hallgatóknak legyen diákhitelszerű „tartozásuk”.

Tegnap Makón a KDNP-s államtitkár megerősítette: a nemzeti köznevelési törvény alapján az óvodák kivételével állami fenntartásba kerülnek a közoktatási intézmények, a települési önkormányzatok azonban határozott idejű szerződésekkel átvehetik a fenntartói feladatot.

Hoffmann Rózsa koncepciója egyértelműen többletforrásokat igényelne: a tervezet harmincszázalékos pedagógus-béremelésről, a tanárok egyéves alkotói szabadságáról, jelentősen megemelt osztályfőnöki pótlékról, hároméves kortól kötelező óvodáztatásról szól. Az oktatási államtitkár a Lánchíd Rádiónak úgy nyilatkozott: még tartanak az egyeztetések a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A Matolcsy-tárcának ugyanis más elképzelései vannak: az NGM szerint a kötelező óraszámot 22-ről 28-ra kellene emelni, a közoktatásba pedig nem pénzt tennének, hanem inkább pénzt vonnának ki onnan. A Hoffmann-féle tervezet nemcsak a gazdasági tárca, hanem a Belügyminisztérium önkormányzati törvénytervezetével sincs összhangban: a BM tervezetében ugyanis az oktatás kizárólag állami feladat.

A legfontosabb változások

Tizenhat évre leszállított tankötelezettségi korhatár, egész napos iskola, a kistelepülések kisiskolái már nyolc tanulóval elindulhatnának, a pedagógusok központi bérezése, jelentős béremelés a pedagógus-életpályamodell bevezetése során, a fenntartó: az állam, határozott időre, szerződéssel az önkormányzat, illetve az egyház, más szervezet, kötelező óvodáztatás hároméves kortól, egységesített tankönyv, központi tanterv, felvételi bevezetése a középiskolába, két tantárgyból emelt szintű érettségi + nyelvvizsga a felsőoktatásba lépés alapkövetelménye.

Az óbudai Nagy László Általános Iskola, az óvodák kivételével állami fenntartásba kerülnek a közoktatási intézmények, a települési önkormányzatok határozott idejű szerződésekkel átvehetik a fenntartói feladatot

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.